2017. március 19., vasárnap

A félelem ólálkodik a magyar határ mentén feltorlódott migránsok között




A félelem ólálkodik a magyar határ mentén feltorlódott migránsok között

A Szerbiában várakozó migránsok új akadályokkal – egy elektromos kerítéssel is – szembesülnek

A lazán hurkolt szögesdróttal megfejelt magas fémkerítés mögött takaros rendben sorakoznak az újonnan elhelyezett hajókonténerek Magyarország déli határa mentén Röszke közelében, melyek érzékeltetik Orbán Viktor miniszterelnök azon új tervét, hogy menedékkérők ezreit – közöttük gyermekeket – tartsák őrizetben.

Az új magyar internálótáborok és egy második, elektromos kerítés építése – mely 108 mérföld hosszan nyúlik el a szerb-magyar határ mentén – már zajlik, az ENSZ, emberi jogi csoportok heves tiltakozása és az Európai Bíróság egyik döntése ellenére is, melytől azt remélték, hogy megtöri az ország eltökéltségét a menekültek bebörtönzését illetően.

Áder János elnök aláírta a törvényt, amely lehetővé teszi a menedékkérők internálótáborba zárását, továbbá lehetővé tesz a rendőrségnek, hogy az ország bármely részéről visszaszállítsák a menedékkérőket Szerbiába. Orbán, a jobboldali, populista Fidesz vezetője úgy jellemezte a migrációt, mint a „terrorizmus trójai lovát”, és szerinte a muzulmán migránsok veszélyt jelentenek az európai identitásra és kultúrára.

Több mint 7000 Nyugat-Európába igyekvő menedékkérő rekedt Szerbiában, az EU-n kívül, miután Magyarország tavaly nyáron úgy döntött, hogy szigorúan korlátozza a beengedett menekültek létszámát, és megkezdte határainak védelmét a rendőrség vitatott megítélésű, új egységeivel, melyeket határvadásznak neveznek.

A szerbiai Szabadka egyik nyitott átmeneti táborában, 15 mérföldre a határátkelőhelytől, ahol családok és kísérő nélküli gyerekek várakoznak arra, hogy Magyarország elbírálja a menedékkérelmüket, a tisztviselők szerint az új törvény gondot okoz Szerbiának, és még több nehézséget az embereknek.

– Mintha a magyarok raktára lennénk – mondta Nikola Ljubomirovic, a tábor koordinátora, melyet a szerb menekültügyi és bevándorlási kormánybiztosság tart fent.
– Az a baj, hogy Magyarország naponta csak 5 embert fogad be a Horgoshoz legközelebbi tranzitzónába. Jelenleg 153 ember tartózkodik a 128 férőhelyes táborban. Az emberek nagyon szomorúak és néhányan dühösek. A családok akár egy évet is Szerbiában töltenek. Sok az olyan gyerek, aki itt tanult meg szerbül – mondta Ljubomirovic.

A tábor közepén található udvaron a 25 éves afgán Arizu Barotsada, aki előrehaladott terhes és két gyermek anyja, fél.
– Igaz, hogy konténerekbe fognak zárni minket? – kérdezte. Családjával már 8 hónapot töltött különböző táborokban.

– Sok bajunk van itt. Sokan öngyilkosok lettek más szerb táborokban. Semmi sem világos. Meddig kell még várnunk? Talán egy napot, talán 3 hetet, talán hónapokat. A gyermekeinknek nincs jövőjük, nem tanulhatnak. Amikor hallottunk az új törvényről, mindenki sírt – mondta.

A táborban élő családok többsége Szíria, Irak és Afganisztán háborús övezeteiből menekült el. Kockázatos útjuk volt, de nincs már több pénzük arra, hogy más útvonalon próbáljanak Európába jutni. Egyetlen lehetőségük, hogy menedékjogot kérjenek Magyarországon. Hosszú várakozás elé néznek. Magyarország idén januárban napi 200-ról 10-re csökkentette a befogadott menedékkérők számát. Az, hogy melyik 10 ember léphet be az ország két tranzitzónájába Horgosnál és Kelebiánál, önkényes, távolról sem átlátható döntés eredménye, és látszólag részben a menekültek közösségi vezetőtől függ, amely bizonytalansághoz és zavarhoz vezet az amúgy is elkeseredett családok között.

Ljubomirovic azt jósolja, hogy tüntetések és éhségsztrájkok lesznek Szerbiában, hasonlatosak ahhoz, melyet a múlt héten Magyarországon folytattak a migránsok.
– Szerbia egy nagyon szegény ország, és sok itt a menekült. Minél tovább maradnak itt, annál elkeseredettebbek lesznek. Minden baj itt, Szerbiában fog megtörténni.

A magyar televízió éhségsztrájkoló menedékkérőkről közvetített, akik egy békéscsabai zárt internálótáborban egy rácsos ablak mögül a következő feliratot mutatták fel: Menekültek vagyunk, nem terroristák.

Az ilyen tiltakozások valószínűleg süket fülekre fognak találni. A migránsellenes retorikának köszönhetően a magyarok kevésbé toleránsak, jobban tartanak a migránsoktól és nagyobb tehernek tartják őket, mint más európaiak, a Pew egyik tavalyi felmérése szerint. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint 29500 fő kért tavaly menedékjogot Magyarországon, akinek 90%-a Szerbiából érkezett, és amely a töredéke a Balkáni-útvonal lezárása előtti 177000 főnek. Tavaly Magyarország 425 főt fogadott be, miközben Németország 280000-et. Azonban Orbán szerint országa a migránsok „támadása” alatt áll. Kormánya hatalmas összegeket költött az EU migráns kvótáiról tartott, tavaly októberi eredménytelen népszavazás emberi jogi csoportok által idegengyűlölőnek tartott, 6 hónapos kampányára.

A migránsokkal szembeni ellenségesség még baljóslatúbb fordulatot vett az elmúlt hónapokban. A múlt héten az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet felszólította Magyarországot, hogy vizsgálják ki a rendőrség „széles körű és rendszeres” erőszakoskodásáról szóló növekvő számú beszámolókat, miután a szervezet a múlt évben 106 migránst – közöttük 22 kiskorút – látott el verés, kutyaharapás és paprikaspray okozta sérülések miatt.

– Más országokban is jelen vagyunk a Balkáni-útvonal mentén és Görögországban is. Manapság innen halljuk a legkeményebb vádakat a határrendészek brutalitásáról – mondta Christopher Stokes, a szervezet főtitkára. A magyar hatóságok visszautasították a menekültekkel szembeni helytelen bánásmód miatti vádakat és a szervezet jelentését „alaptalannak” nevezték.

A volt szabadkai téglagyárban található nem hivatalos táborban élő migránsok – leginkább egyedülálló férfiak és kísérő nélküli kiskorúak – között ezek a vádak általánosak. A 23 éves Zarar Ulhaq, aki állítása szerint szélsőséges csoportok halálos fenyegetései elől Pakisztánból menekült el két bátyjával együtt, azt mondta, hogy egyenruhás férfiak verték meg mind a négy esetben, amikor sikerült átvágnia a kerítést és átjutni rajta.
– Megvertek minket és szájkosár nélküli kutyákat engedtek ránk – mondta Ulhaq. – Elvették az összes ruhánkat és meztelen fényképeket készítettek rólunk.

A Human Rights Watch és a Magyar Helsinki Bizottság, mely ettől függetlenül is dokumentált hasonló erőszakos – többek között migráns gyerekek ellen a rendőri egyenruhához hasonló öltözetű emberek által elkövetett – eseményeket, levelet írt Dimitrisz Avramopulosz európai biztosnak, hogy annak fellépését kérje az állítólagos erőszak és a menedékkérőkkel szemben alkalmazott új, általános internálás ellen, amely szerintük az EU és a nemzetközi jog megsértése. Avramopulosz hamarosan Magyarországra utazik a kérdés megvitatása érdekében, közölte az Európai Bizottság egyik szóvivőnője.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése utat mutathat minden magyarországi menedékkérőnek, hogy Strasbourgban kérjenek jogorvoslatot. A bíróság fejenként 10000 euró kártérítést ítélt meg két bangladesi férfinek, akiket 2015-ben jogellenesen fogtak el és tartottak fogva Magyarországon. A menedékkérőket a szerb határon található tranzitzónában tartották fogva 23 napig, amellyel a bíróság szerint „hivatalos, indokolt döntés és megfelelő bírói jóváhagyás nélkül fosztották meg őket szabadságuktól”. Az ítélet szerint a magyar hatóságok elmulasztottak egyedi döntést hozni minden egyes menedékkérő esetén. A magyar kormány fellebbezést fog benyújtani.

Kovács Tímea, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza elmondása szerint 25 olyan emberrel beszélt egy nyílt táborban, akik jogi képviseletet kérnek.
– Félnek az új szabálytól, attól, hogy visszaviszik őket a tranzitzónába – mondta. – Megkezdtük a felkészülést erre az embertelen helyzetre.

https://www.theguardian.com/global-development/2017/mar/19/hungary-serbia-border-migration-controls-containers

2017. március 13., hétfő

A liberális köztársasági elnök-jelölt szerint Trump és a Brexit árt Magyarországnak



Robert Tait - A liberális köztársasági elnök-jelölt szerint Trump és a Brexit árt Magyarországnak

Majtényi László szerint a globális események támogatják az Orbán Viktorhoz hasonló  autoriter vezetőket, miközben gyengítik a civil társadalmat

Donald Trump megválasztása és a valószínűsíthető Brexit gyengítették a demokráciát és a civil társadalmat Magyarországon, miközben aktivisták küzdenek a növekvő tekintélyelvűséggel, mondta az ország köztársasági elnök választásának liberális jelöltje.

Majtényi László szerint Trump Fehér Házba történő beköltözésének pszichológiai hatása a magyarországi és más volt kommunista, kelet-európai országok civil csoportjaira károsabban hatott, mint magában az USA-ban, ahol szerinte a demokrácia nyilván elég erős ahhoz, hogy ezt is túlélje.

- Trump győzelme rossz hír a magyar demokraták számára – mondta Majtényi a Guardiannek a hétfői választás előtt, melynek során a képviselők Áder János köztársasági elnök, a jobboldali kormányzópárt tagjának utódlásáról fognak szavazni.

- Szerintem a helyzet sokkal rosszabb az Egyesült Államok lakóinak helyzetéhez képest, mert biztos vagyok benne, hogy az Egyesült Államok civil társadalma és demokráciája rendkívül erős. De az új amerikai kormányzat fenyegetést jelent a Balti-államok demokráciájára és nem túl jó hír a magyar embereknek sem.

A 66 éves Majtényi szerint a demokratikus erőkre hasonló hatással van Nagy-Britannia várható távozása az EU-ból, amely szerinte megerősíti az autoriter vezetőket, közöttük Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét is, aki élen járt abban, hogy országát „illiberális állammá” változtassa, miközben nyíltan semmibe veszi az EU normákat olyan kérdésekben, mint például a migrációs politika.

Bár a kormány stabil parlamenti többsége a 199 tagú országgyűlésben valószínűtlenné teszi hétfői győzelmét, Majtényi szerint jelöltsége a főként protokolláris posztra „erkölcsi döntés” volt, mely a demokratikus értékek életben tartásának szükségességéből fakadt a növekvő tekintélyelvűség légkörében.

A választásra a nem kormányzati szervezetek és civil csoportosulások ellen várható kormányzati fellépés előtt kerül sor, melyek részére valószínűleg szigorúbb finanszírozási szabályokat fog előírni a napokban elfogadandó új jogi szabályozás.

Ellenfelei Majtényit úgy emlegetik, mint „a Soros-jelöltet”, ami hivatkozás a magyar származású, milliárdos filantrópra, Soros Györgyre, akit Orbán és szövetségesei a hitelét veszített „liberális globalizmust” megtestesítő gyűlölt figurájának festenek le.

Soros Nyílt Társadalom Alapítványa számos magyar nem kormányzati szervezetnek nyújt anyagi támogatást, közöttük a 2003-ban alapított Eötvös Károly Közpolitikai Intézetnek is, melyet Majtényi vezetett, míg el nem vállalta az elnökjelöltséget. Orbán és szövetségesei azzal fenyegetőznek, hogy kiűzik a Soros által finanszírozott csoportokat Magyarországról, mivel szerintük ehhez Trump megválasztása kedvező politikai légkört biztosít.

Majtényi, aki korábban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti televíziós és rádiós testület elnöke volt, tagadja, hogy Sorost képviseli és a vádat azzal hessegeti el, hogy az „otromba tréfa”.

- A kormánypárti sajtó és egy, a magyar kormányhoz nagyon közel álló üzletember tulajdonában álló média azzal vádol, hogy Sorost képviselem, és többször hallottam, hogy én Soros kormányzója lennék az országban – mondta. – Még azt is mondták rám, hogy „bűnöző” vagyok.

Ezzel szemben Majtényi magát „független értelmiségiként, jogászprofesszorként és ismert közéleti alakként” jellemzi. A Nyílt Társadalom Alapítvány szintén visszautasította azt, hogy Majtényi Soros képviselője lenne.

- Ha Soros György jelöltje lenne, akkor Soros György nyilvános állásfoglalásban támogatná a jelöltségét – mondta Goran Buldioski, az alapítvány európai igazgatója. – Ez csak a nem kormányzati szervezetek elleni gyűlöletkampány. Ami egyben az EU lakmuszpapír-próbája is, mivel ez egyben támadás az európai értékek ellen is.

A fenti kijelentéseket Orbán visszautasította.

Kovács Zoltán, a miniszterelnök szóvivője Majtényit „a Soros-hálózat jellegzetes alakjának” nevezte a Guardiannek adott korábbi interjújában, és közölte, hogy jelöltsége igazolja azon kormányzati állításokat, miszerint a külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetek beavatkoznak a magyar politikába.

Azonban Majtényi a kormány tevékenységét Machiavelli: A fejedelem című művében leírt taktikához hasonlítja.

- Machiavelli egyik nagyon érdekes javaslata az, hogy ha az embernek nincs ellensége, akkor keresni kell egyet, melyet le tud győzni – mondta. – Tavaly a menekültek voltak ez az ellenség, idén pedig valószínűleg Soros György lesz az, és a magyar kormány hatalmas győzelmet fog aratni a Soros-alapítvány és civil társadalom felett. Szerintem ezek a tettek teljességgel erkölcstelenek.

Szerinte az Orbán-kormány által bevezetett változtatások után, melyek a liberálisok szerint gyengítették a bírói függetlenséget és elfojtották a sajtószabadságot, Magyarországot már nem lehet jogállamnak nevezni.

- Nem diktatúra, de autoriter rendszer – mondta. – Magyarországon nincs állami terror. Csak szóbeli. A demokratákat nem zárják börtönbe. Ez a különbség a diktatúra és az autoriter rendszer között.

Az EU-nak nincsenek eszközei arra, hogy megvédjék a magyar demokráciát, mondta Majtényi, de leszögezte, hogy szerinte Magyarország alapvető érdeke, hogy az Unióban maradjon, azért hogy a dolgok javulni tudjanak.

https://www.theguardian.com/world/2017/mar/13/trump-brexit-damaged-democracy-hungary-presidential-candidate-laszlo-majteny

2017. február 1., szerda

Egy aggódó polgár kérelme az amerikai vállalatvezetőkhöz



Thomas L. Friedman - Egy aggódó polgár kérelme az amerikai vállalatvezetőkhöz

Tisztelt Amerikai Vállalatvezetők!

Azért írok Önöknek ma, mert hamarosan világossá válik, hogy olyan munkát kell elvégezniük, amelyre korábban soha nem gondoltak: egy olyan vezetőtől kell megmenteniük az országot, akinek valóban torz képzetei vannak a világ működéséről és arról, hogy abban Amerikának milyen szerepet kellene játszania.

Ma nincs olyan Republikánus Párt, amely féken tudná tartani Trump elnök legrosszabb ösztöneit. Néhány bátor szenátoron kívül a Republikánus Párt gerinctelenségbe süllyedt. A fősodratú média rávilágíthat a tisztességtelenségre, de nem vétózhat a törvényhozásban. A Demokratáknak nincs semmilyen közhatalmuk. És még Jared Kushner sem volt képes arra, hogy megakadályozza a Steve Banonn által vezetett Fehér Házat abban, hogy olyan Holokauszt emléknapi rendeletet adjanak ki, amelyből szándékosan kihagytak minden, zsidókra vonatkozó megjegyzést.

Az egyetlen csoport, melyet Trump valamelyest tisztel, akik utat találhatnak hozzá, és akik talán képesek ellensúlyozni Bannon és társaik rosszindulatú ideológiai tanácsait, azok az olyanok, mint Bill Gates, Tim Cook, Jeff Immelt, Mark Zuckerberg, Eric Schmidt, Jamie Dimon, Mike Bloomberg, Elon Musk, Indra Nooyi, Ginni Rometty, Dennis Muilenburg és Doug McMillon.

Bizonyos, hogy amennyiben Trump beváltja a deregulációval, infrastrukturális és adóreformjával kapcsolatos ígéreteit, akkor abból vállalkozásaik gyors hasznot fognak húzni. Azonban ha figyelnek arra, amit Trump és Bannon mond, akkor láthatják, hogy az Amerikáról és a világról alkotott elképzeléseik ellentételesek azzal, amire Önök, cégvezetők korábban számítottak.

Hatalmas rendszerekkel játszadoznak és szórakoznak – mint például az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Szervezet, a Világkereskedelmi Szervezet és az Európai Unió – melyek óriási hatással vannak a világgazdaságra. Olyan dolgokban hisznek, melyek bizonyítottan tévesek: hogy az amerikai munkahelyek többségét mexikóiak és kínaiak veszik el, holott az az igazság, hogy azokat a mikrochipek és számítógépek, azaz a nagyobb termelékenység vette el.

Persze, néhány dolog akkor is igaz, ha abban maga Trump is hisz: az iszlámnak tényleg vannak problémái a nemekkel és a vallási pluralizmussal és a nyugati társadalomba való integrálódással. Ezt ostobaság lenne tagadni.

De vannak olyan dolgok, melyek igazak, még akkor is, ha abban a liberálisok hisznek: hogy Amerika jobban integrálta a muszlimokat, mint bármely európai ország, mivel mi egy olvasztótégely vagyunk. És azáltal, hogy a muszlimokat a közösség részévé tesszük idehaza és szövetségeseinkké a saját országaikban – ahelyett, hogy örökös idegenként kezelnénk őket – 9/11 óta sokkal nagyobb biztonságban élünk. Ennek tagadása veszélyes.

És miközben mi a veszélyről beszélünk, miért özönlik rekordszámú menekült Afrika szub-szaharai régióiból, a Közel-Keletről és Közép-Amerikából, akik Európába vagy Amerikába akarnak jutni? Ennek két nagy oka az aszály és a népességrobbanás. És erre mit javasol Trump és Bannon? Tagadjuk a klímaváltozást és az USA függessze fel a fejlődő világban a családtervezési programok segítését.

A világukban semmi sem áll kapcsolatban egymással. Minden csak egy kipipálandó jelölőnégyzet, vagy egy megépítendő fal.

Hétfőn a Washington Post idézte Bannont, aki azt mondta, hogy ő és Jeff Sessions álltak Trump „Amerika-barát mozgalmának” középpontjában, melyet „a kozmopolita elit a médiában rosszul értelmezett. Most egy új politikai rend születésének vagyunk a szemtanúi, melyben minél jobban tombol a médiaelit maroknyi csapata, annál erősebb lesz az új politikai rend.”

Ha valaki azt mondja, hogy „új politikai rendet” hoz létre Amerikában, akkor jobb félni. Igen, a technológia és a globalizáció gyorsulása különösen a magasan képzett nyugati és az alacsonyan képzett, felemelkedő ázsiai munkásoknak volt előnyös. És igen, megroppantotta a közepesen képzett nyugati munkásokat, akik sérülékenyebbek voltak a kiszervezések, az algoritmusok és az automatizálás miatt. A megsegítésük érdekében többet kell tennünk.

Ha Trump egyszerűen csak Amerikának kedvezőbb kereskedelmi egyezményeket akar kötni és rá akarja venni a szövetségeseinket, hogy a szabad világ megvédésének terheit egyenlőbb arányban viseljük, hát, isten áldja! Azzal a dolgozóink csak nyernének.

De attól tartok, hogy Bannon egy sokkal messianisztikusabb küldetésre próbálja rávenni Trumpot, hogy az ő „új politikai rendje” nem csak a munkahelyekről, hanem a kultúráról is szól. Ez egy kísérlet arra, hogy újrateremtsék az 1950-es évek Amerikáját: egy olyan országot, melyet a fehér keresztények uralnak és nem a „kozmopoliták”, ahol senki sem szól spanyolul egy zöldségesnél, ahol Amerika leghíresebb vezérigazgatóinak neve nem Satya vagy Sundar, ahol minden munkásnak magasan fizetett, középfokú képesítést igénylő munkája van, és ahol a kereskedelmi korlátok és az automatizálás alacsony foka azt jelenti, hogy nem kell élethosszig tanulni.

Ha Trump ebben az irányba halad, akkor sötét helyre vezet minket. Az amerikai dolgozókat nem magasabb falak építésével, hanem erősebb közösségekkel kell felemelni: ahol az üzlet, a emberbarátság, a helyi iskolarendszer és a helyi önkormányzat olyan alkalmazkodó képes ötvözetet alkot, mely lehetővé tesz minden dolgozónak az élethosszig tartó tanulást, minden vállalkozásnak a világpiac elérését és minden városnak azt, hogy magukhoz csábítsák az ügyes kockázatvállalókat, akik vállalkozásokba fognak.

Pontosan ez történik Amerika legjobb közösségeivel, és a kormány feladata a szabályozás, a nagyvállalatok feladata pedig ezek megvédése. Ezért ne dőljenek be Trump gyors haszonnal kecsegtető ígéreteinek, vállalkozásaik csak akkor fognak virágozni, ha Amerika az az ország lesz, amely felkészíti magát és dolgozóit arra, hogy egy falak nélkül világban éljen, és nem az, amely falakat akar emelni.

Erre az „új politikai rendre” van szükségünk és ezt kell maguknak megvédeniük. Ezt a küldetést csak a saját – és a mi – felelősségükre utasíthatják el.

https://www.nytimes.com/column/thomas-l-friedman?action=click&contentCollection=Opinion&module=ExtendedByline&region=Header&pgtype=article