Jochen Bittner – A Krím lesz a következő Jugoszlávia?
Nyugtalanító gondolatom támadt: mi a helyzet, ha Vlagyimir
Putyin már akkor sem lenne képes megakadályozni a vérontást Ukrajnában, ha
akarná?
Ez a gondolat először akkor villant át agyamon, amikor a
múlt héten beszédbe elegyedtem a krími Szevasztopolból Szimferopolba vezető
úton felállított ellenőrzőponton. Az itteni őr egy hadúr megtestesülése volt:
lenyűgözően sűrű szakáll, hosszú fekete haj és szőrmesapka. Az ingujján
aranyszínű halálfejet ábrázoló karjelvényt viselt.
De kiderült, hogy az őrnek, Bratyiszlávnak, jó humorérzéke
van. Ő egy szerb csetnik, egy nacionalista
milicista, ahogy magát nevezte. Elmondása szerint négy barátjával együtt pár
napja érkeztek Koszovóból az elszakadáspárti „doni kozákok” hívására, mutat
arra a fél tucat zordon férfira mögöttünk, akik gumibotot és kalasnyikovot lóbálnak
a beérkező járművek ellenőrzése közben.
Azért jöttek a Krímbe, hogy „megvédjék orosz testvéreiket a
fasisztáktól”, akik elmondása szerint el akarják ragadni a Fekete-tengeri
félszigetet.
– Nem akarunk háborút – jelenti ki a 39 éves Bratyiszláv. –
Békét akarunk. Biztosítani akarjuk, hogy senki se hozzon be ide fegyvereket
vagy robbanóanyagot.
Azonban Bratyiszláv megemlített egy olyan veszélyt, ami
miatt komolyan aggódik: más, hozzá hasonló zsoldosok lehet, hogy nem maradnak
ilyen nyugodtak. Az egyenruhanadrágjának zsebéből kihúzott Samsung tableten egy
olyan weblapot mutat, amelyen a hozzá hasonló harcosok megosztják egymással
útiterveiket.
A világ minden részén megtalálható barátai úgy gondolják,
hogy Ukrajnában „Amerika ellen fognak harcolni”, aki szerintük összeesküdött
arra, hogy eltávolítsa Ukrajnát Oroszország mellől. Mondta ezeknek a barátainak,
hogy maradjanak távol, de ők ennek ellenére is jönnek.
Miközben Bratyiszláv zsebre teszi a tabletet, személyes
múltján alapuló jóslatot mond.
– Én mondom magának, Ukrajna lesz a következő Jugoszlávia. Csak
nagyobb annál.
Amikor megemlítettem a jobbára polgári érzelmű krímieknek a
Jugoszlávia-forgatókönyvet, sokan egyetértettek ezzel, közöttük volt Szimferopol
ortodox püspöke, Kliment is. Félelmei szerint a balkáni háborúk „semmiségek”
lesznek ahhoz képest, ami az etnikailag ingatag Krímre és esetleg Ukrajna többi
részére vár.
Lehet, hogy ezt csak a pillanatnyi idegesség mondatja velünk.
Azonban vannak aggasztó párhuzamosságok.
Ahogy az Jugoszlávia felbomlásakor is történt, a krímieket
is arra kényszerítik, hogy nemzeti identitást válasszanak. Bár a vasárnap
megtartott, úgynevezett népszavazás kezdetén már világos volt, hogy az csak az
Oroszországgal való egyesüléshez vezethet, mindkét felet meglepte a szenvedély,
ahogy az oroszpártiak és ukránpártiak védték saját álláspontjukat.
A népszavazás a széthullás katalizátora lehet. Az eddig
békésen együtt élő különböző kulturális és nemzeti identitások immár kölcsönösen
fenyegetésnek látják egymást. A magukat orosznak valló krímiek 60%-a szerint az
ukránul beszélő krímiek (a lakosság mintegy 40%-a) miatt élnek rosszul. A húsz
évig tartó demokrácia-kísérlet, ahogy azt ők látják, csak káoszhoz vezetett, és
ezért vissza akarnak térni Moszkva erős és parancsoló kezéhez. Azt mondják, teljesen
nyilvánvaló, hogy a Lenin-szobrokat ledöntő emberek általánosságban gyűlölik az
orosz identitást. Az ukránpártiak azzal vágnak vissza, hogy azok, akik szerint
a kijevi tüntetők fasiszták, ezzel felfedik kommunizmussal fertőzött, autoriter
beállítottságukat.
Ez a törésvonal családokon és munkahelyeken is átvág. A
nyugati gondolkodású gyerekek megrémülnek apjuktól, akik csatlakoznak az
oroszpárti milíciákhoz. Aminek a Krímben a tanúi vagyunk – ugyanúgy, mint
Kelet-Ukrajnában, ahol az oroszpártiak elkezdték szervezni a saját
népszavazásaikat – nem kevesebb, mint két nemzet felemelkedése egyetlen államon
belül.
A Balkán-párhuzamot az teljesíti ki, hogy van egy olyan
csoport, amely attól tart – ahogy a bosnyákok tartottak a szerb uralomtól –, hogy
az orosz uralom azonnali elnyomással fog járni. A Krímben ők a tatárok, egy
olyan muzulmán etnikai csoport, amely Sztálin uralma alatt kitelepítést és
tömeggyilkosságokat szenvedett el. Ők is, akárcsak a csetnik Bratyiszláv, azt
állítják, hogy csak a békét akarják fenntartani. De ezt tudják garantálni is?
Mi a helyzet a dzsihád-övezetből érkező hamis barátokkal, akik testvéreik krími
szülőföldjének megvédését kiváló indoknak vélhetik?
Ezt a kérdést valószínűleg legjobb Fazil Amzajevnek
feltenni, aki az ukrajnai Hizb ut-Tahrír sajtóirodájának vezetője. A Hizb
ut-Tahrír egy olyan, a világ legtöbb országában betiltott politikai szervezet,
amely világméretű kalifátusról álmodik, elítéli a demokráciát és teokráciát akar
kialakítani a muzulmán többségű államokban. Az Üzbegisztánban nevelkedett,
krími tatár Amzajevvel egy teázóban találkozom Bahcsiszerájban, ami egy tatár
erősség Szimferopoltól délnyugatra. A 32 éves férfi bőrdzsekit visel, ápolt
bajusza van és folyékonyan beszél angolul.
Nem, mondja, nem tudja kizárni annak lehetőségét, hogy a
dzsihád átterjed a Krímre, ha Oroszország elkezdi a muzulmánok „szisztematikus”
elnyomását.
Ez idő szerint, állítja Amzajev, a Hizb ut-Tahrír mindent
megtesz, hogy lebeszélje a fundamentalistákat – beleértve saját ukrajnai
szervezetének „ezreit” is – az erőszakra való felbujtásról.
– Nem akarunk kalifátust a Krímben – biztosít róla. – Békét akarunk.
Azonban ő is osztja Bratyiszláv aggodalmát: a muzulmánok
elleni támadás puszta képzete is elegendő lenne, hogy a forrófejűeket a Krímbe
vonzza.
– A veszély valós. Ha ez megtörténik, még Putyin se tudja
majd ellenőrzés alatt tartani a helyzetet.
Csetnikek. Kozákok. Fasiszták. Zombik. Dzsihádisták. Ők is
részei voltak Putyin birodalomgyarapító tervének?
Ilyenfajta szereplőkkel a Kreml leendő erős embere Goethe
vakmerő varázslótanoncára emlékeztet. A tanonchoz hasonlóan Putyin is
összetéveszti magát a varázslóval. Azonban a tanonctól eltérő módon, akinek
mestere végül közbelép, Putyinnak senkije sincs, aki meg tudná akadályozni a
Krímben által okozott helyzet további romlását.
http://www.nytimes.com/2014/03/18/opinion/bittner-is-crimea-the-next-yugoslavia.html?ref=opinion
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése