2016. április 14., csütörtök

Guy Verhofstadt: Az európai jogállamiság válsága



Két világháború rombolása után az európai országok szövetkezni kezdtek azért, hogy elindítsák az egységesítés, együttműködés és megosztott szuverenitás valaha volt legnagyobb kísérletét. Azonban az évtizedek során elért imponáló eredmények ellenére az Európa-projektet jelenleg a dezintegráció veszélyezteti.

A megoldatlan pénzügyi válság, a menekültválság, a romló biztonsági helyzet és a megrekedt integrációs folyamat mérgező és bizonytalan politikai környezetet hozott létre Európában, amelyben burjánzik a populizmus és a nacionalizmus. Ennek talán legnyilvánvalóbb megtestesülése a jogállamiság eróziója az Európai Unióban.

Különösen két EU-tag, Magyarország és Lengyelország veszélyezteti jelenleg a nehezen kivívott európai demokratikus normákat, és ezzel magának az európai integrációnak a célját ássák alá.

Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök kormánya módszeresen támadja a liberális demokrácia értékeit. Mióta 2010-ben ismét miniszterelnök lett, Orbán Magyarországot autoriter, nacionalista úton vezeti, és arra használja fel a menekültválságot, hogy az „ostromlott vár” képzetét erősítse, amelynek segítségével megőrizheti népszerűségét.

A folyamat során alapvető jogokat vesznek semmibe, megnyirbálják a sajtószabadságot, démonizálják a menekülteket és Orbán minden hatalmát arra használja, hogy az EU-t gyengítse. Az EU-intézmények azon kísérletei, amelyekkel megpróbálták meggyőzni Orbánt, hogy váltson irányt, csak még jobban felbátorították arra, hogy további merényleteket kövessen el a demokratikus normák ellen.

Ezzel egy időben Lengyelországban is demokratikus válság alakult ki tavaly októberben, amikor az euroszkeptikus és egyben bevándorlás-ellenes Jog és Igazságosság (PiS) populista gazdaságpolitika intézkedések és az „első Lengyelország” ígéretével nyert parlamenti többséget. Azonban a választások óta a PiS sorozatosan magát a lengyel alkotmányt támadja.

A lengyel alkotmánybíróság megreformálást célzó jogszabályt maga az alkotmánybíróság és az európai alkotmányosság felett őrködő Velencei Bizottság ítélte el. A kormánynak sikerült megakadályoznia, hogy az alkotmánybíróság ítélkezhessen a jogszabály alkotmányosságáról. Ez a demokratikus jogállam egyik alappillérét gyengíti, ami mind Lengyelországra, mind Európára nézve nagy problémát jelent.

Magyarország és Lengyelország az élharcosa az olyan pártok által képviselt, egész Európát hatalmába kerítő szélsőjobboldali mozgalomnak, amely a pénzügyi- és menekültválság EU-szintű kezelésének kudarcából eredő politikai vákuumot használja ki. Hogyan lehetne ezen változtatni?

Létfontosságú, hogy a demokratikus államokban a demokrácia ellenségeivel demokratikus eszközökkel harcoljunk. Létfontosságú, hogy a külvilág magával a magyar és a lengyel néppel értesse meg, hogy egy globalizált világban a nacionalizmus csak hamis biztonságot és gazdasági jelentéktelenséget ígérhet. Az Európa szívében található mindkét ország hatalmas hasznot húzott az EU-tagságból, nem szabad, hogy eldobják maguktól a további haladás lehetőségét.

A magyarok és a lengyelek 1989-ben elutasították a nemzetközi elszigeteltséget. A vasfüggöny leomlását követően mindkét ország megbízható NATO-szövetséges lett, még mielőtt az EU-hoz csatlakoztak volna. Az európai egység melletti geopolitikai és biztonsági érvek elsöprő erejűek, és nem beszélhetünk egyesült Európáról Magyarország és Lengyelország nélkül.

De sem nekünk, és különösen nem a magyar és a lengyel népnek nem szabad elfelejteni, hogy a NATO – csakúgy mint az EU – a demokrácia, a személyes szabadságjogok és a jogállamiság alapelvein nyugszik. Az a kormány, amely gúnyt űz ezen alapelvekből, ennek a szövetségnek az erejét és összetartását veszélyezteti. Éppen ezért létfontosságú, hogy az Egyesült Államok és a többi NATO-tagállam kijelentse és hangsúlyozza, hogy védelmezik a működő demokratikus fékeket és ellensúlyokat. Elképzelhetetlen lenne, hogy sor kerüljön a NATO-tagállamok államfőinek júniusban tervezett varsói csúcstalálkozójára, amennyiben Lengyelországban folytatódik az alkotmányos válság, amely során a kormány figyelmen kívül hagyja a jogállamiságot és a köztiszteletben álló nemzetközi testületek véleményét.

A magyarokat és a lengyeleket emlékeztetni kell arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aktívan próbálja megosztani és gyengíteni az EU-t és a NATO-t. Amikor Európa szembe száll a Kreml agressziójával, akkor lényeges, hogy Lengyelország és Magyarország is ragaszkodjon ezen országok alapvető értékeihez és alapelveihez.

De szükséges az is, hogy maga az EU is kifejlesszen egy, a jogállamiságot az unión belül sokkal szélesebb körben védő mechanizmust. Az EU rendelkezik gazdaságpolitikai, környezetvédelmi és közös piaci mechanizmusokkal. Azonban Európa mindig is több volt egy egyszerű közgazdasági projektnél: ez az értékek uniója, amelyben egyetlen tagállamnak sem szabad megengedni, hogy azokat következmények nélkül elutasíthassa.

Kormányok alakulnak meg és hullnak szét, politikusok jönnek és mennek, azonban a demokratikus intézményeket meg kell kímélni a politikai befolyástól. Az a szomorú valóság, hogy ha ma folyamodnának EU-tagságért, akkor sem Magyarország sem Lengyelország nem nyerhetne felvételt. Népeiknek alaposan meg kellene fontolniuk, hogy ez mit is jelent. Jelenlegi vezetőik azt állítják, hogy nemzeti érdekeiket védik. De valóban az országaik érdeke, hogy az USA, a NATO és Európa többi állama a partvonalon túlra tegye őket?