Edward Snowden 2013.
október 31-én, Moszkvában kelt, titkos csatornákon megküldött írása a Der
Spiegel vasárnapi számában jelent meg.
A világ nagyon rövid idő alatt tudott meg sok mindent a
megszámlálhatatlan számú titkos ügynökségről és néha illegális hírszerzési
tevékenységeikről. Néha az ügynökségek szándékosan próbálják meg titkolni a magas
rangú tisztviselők vagy a nagy nyilvánosság megfigyelésének tényét. Noha - ahogy
azt a jelenleg rendelkezésre álló iratok sugallják - az NSA és a GCHQ tűnik a
legnagyobb bűnösnek, nem szabad elfelejtenünk, hogy a tömeges lehallgatás
világméretű probléma, amelyre világméretű megoldás szükségeltetik.
Az ilyen tevékenység nem egyszerűen a magánéletet veszélyezteti,
hanem a szólásszabadságot és a nyílt társadalmakat is. A kémtechnológiák birtoklása
nem határozhatja meg politikánkat. Erkölcsi kötelességünk annak biztosítása,
hogy törvényeink és értékeink korlátozzák a megfigyelési tevékenységet és
megvédjék az emberi jogokat.
A társadalom csak nyílt, tisztességes módon és a megfelelő
információk birtokában értheti meg és vonhatja ellenőrzés alá ezt a problémát. Kezdetben
néhány kormány, megzavarodva a tömeges lehallgatások nyilvánosságra kerülése
miatt, sosem látott erőfeszítéseket tett azért, hogy meghiúsítsa ezt a vitát.
Újságírókat félemlítettek meg, és büntetendővé tették az igazság közzétételét.
A közvélemény napjainkig sem volt képes felmérni a nyilvánosság jótékony
hatásait. Bíztak abban, hogy kormányaik helyesen döntenek.
Ma már tudjuk, ez hiba volt, és hogy ezek a tettek nem
szolgálják a közjót.
A vita, amelyet megpróbáltak ellehetetleníteni, ma
világszerte zajlik. És - a károkozás helyett - már világosak ennek az új
közismeretű ténynek a jótékony társadalmi hatásai, mivel nagyobb átláthatóságon
és új törvénykezésen nyugvó reformokat helyeztek kilátásba.
A polgároknak harcolniuk kell az életfontosságú, közérdekű
ügyekről szóló információk elhallgatása ellen. Az igazságot elmondani nem bűn.