Miért nem lep meg a milliárdos Soros György döntése, miszerint
400 000 fontot adományoz a Brexit-ellenes Best for Britain harcos csoportnak? Azért, mert az 1980-as évek óta
Soros úgy tesz, mintha jelentős vagyona feljogosítaná arra, hogy befolyásolja
és megváltoztassa a kormányok politikáját szerte a világon.
Soros azt hiszi, hogy ha a nép rossz irányba szavazott,
akkor neki joga van ezt a döntést elgáncsolni. Az ő szemében a Brexitre adott
szavazat nagy hiba volt, melyet helyre kell és helyre lehet hozni egy olyan jól
kitömött propaganda kampánnyal, mint a Best for Britain.
Soros nem hisz az államhatárok létjogosultságában, sem a választott
nemzeti testületekben. Következésképpen úgy érzi, joga van befolyásolni és – ha
lehetséges – irányítani a társadalmak politikai sorsát szerte a világon. Ma
Nagy-Britannia jövője, holnap talán Olaszország vagy Magyarország lesz a
célpontja Soros bőkezűségének.
Sorossal nem az a baj, hogy gazdag. A gazdagok, akárcsak a
szegények, jogosultak a politikai nézeteiknek megfelelő módon cselekedni.
Azonban van valami erkölcsileg rossz abban, amikor egyetlen személy akarja
felhasználni arra a vagyonát, hogy szavazópolgárok millióinak akaratát
változtassa meg. Még rosszabb, ha egy
oligarcha egy olyan társadalom jövőjére képes jelentős befolyást gyakorolni,
amelynek ő maga nem is a tagja.
A legemlékezetesebb tapasztalatot a Soros-hadművelettel kapcsolatosan
2013 májusában szereztem. Az egyik alapítványának rendezvényére hívtak meg
Budapestre, hogy beszédet mondjak. A Nyílt Társadalom Ifjúsági Csereprogram
találkozóján a volt Szovjetunióból és Kelet-Európából érkező NGO-aktivisták
vettek részt.
A legtöbb résztvevő okos, idealista fiatal volt, akik elkötelezettnek
tűntek abban, hogy a világot egy jobb hellyé tegyék. Az egyetlen fenntartásom a
rendezvénnyel kapcsolatosan az volt, hogy úgy tekintettek a résztvevőkre, mint
akik demokrata hittérítőként majd hazamennek és otthon terjesztik az igét.
Aztán később, egy puccos budapesti szállodában tartott
vacsora során szembe találkoztam a Soros-hálózat szervezetei által támogatott
arrogáns világnézet teljes erejével. Az asztalomnál azt hallgattam, amint Soros
NGO-inak holland, amerikai, brit, ukrán és magyar képviselői dicsekednek az
eredményeikkel. Egyesek azt állították, hogy főszerepet játszottak az egyiptomi
Arab tavaszban. Mások büszkék voltak, hogy részt vettek Ukrajna
demokratizálásában. Egyesek azzal hencegtek, hogy milyen befolyásuk volt a
líbiai Kadhafi-rendszer megdöntésének előkészítésében.
Én csendben ültem és kényelmetlenül éreztem magam azok
között, akik annyira természetesnek vették, hogy joguk van istent játszani az
egész világon. Egy ponton aztán, az asztalfőn ülő hölgy – Soros egyik NGO-jának
magyar vezetője – megkérdezte tőlem, hogy mi a véleményem a munkájukról. Mivel
nem akartam megsérteni senkit, csendben megjegyeztem, hogy nem vagyok biztos
abban, hogy a demokráciafelfogásuk rákényszerítése a líbiaiakra legitim volt,
sem abban, hogy bevált volna. Beszélgetőtársam egy másodpercnyi habozás nélkül letorkolt
a válasszal.
– Szerintem nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy
várunk, amíg a líbiaiak megtalálják a saját Jeffersonukat!
A mai napig emlékszem arra a nagyképű hangra, amellyel
kioktatott az amerikai demokrata elnök, Jefferson szerepét illetően. Teljesen
elképedtem azon arrogancia láttán, amellyel közölték velem, hogy ha a líbiaiak
túl lassúak lennének a demokrácia kialakítása során, akkor majd egy Soroshoz
köthető alapítvány lesz az ő Jeffersonuk. A katasztrófa, amely időközeben
kialakult Líbiában nem kis részben az olyan felelőtlen nyugati színészeknek
köszönhető, akik eljátszották Jefferson szerepét.
Az önjelölt Jeffersonokkal történt találkozásom óta
megtanultam, hogy Sorost nem szabad kritizálni. Amikor kiderült, hogy Soros
pénzzel támogatja a Best for Britain csoportot, ez egyes támogatóit arra
ösztönözte, hogy a kritikákat antiszemitának állítsák be. Az antiszemitizmus
elleni harc ügyének árt a fogalom ilyen opportunista használata.
A legtöbb magyar zsidó családtagját a holokausztban elveszítő
emberként megdöbbent, hogy a Sorost érő kritikákat egyesek zsidóellenesnek tartják.
Hadd biztosítsam őket: Soros György életrajzának valószínűleg egyetlen kifogástalan
része az, hogy történetesen zsidó.
http://www.telegraph.co.uk/politics/2018/02/08/encounter-george-soross-bright-eyed-missionaries-left-deeply/