2019. április 16., kedd

Magyarország elveszett


Magyarország elveszett

Orbán Viktor elpusztítja a magyar demokráciát. Az intézmények, a jogrendszer és a társadalom szövedéke már csak egy rakás romhalmaz. És az EU ezt hagyja megtörténni.

Magyar Béda írása

A szerző egy magyar akadémikus, korábban a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) oktatója. 2018 végén Orbán Viktor kormányának nyomására a CEU Bécsbe kényszerült költözni, legalábbis részben. A Magyar Béda név álnév, a Zeit Online titokban tartja a szerző kilétét.

Magyarország a nyílt színen követett el öngyilkosságot és ezt az Európai Unió ostoba asszisztálása mellett vitte végbe, miközben a többi tagállam csak gyámoltalanul állt és nézett. A demokrácia haláltánca ismét – akárcsak a XX. században – azzal kezdődött, hogy az emberi jogokat, a sajtó, a tudomány és a művészet szabadságát politikai kérdésként kezelték. A tényeket és a realitást egy fenyegetett identitásként ábrázolták. És a gyűlöletet, valamint a törvénysértést erkölcsi kötelezettségnek állították be. Ez nem hogy az EU-n belül történik meg, hanem ez maga az EU, amely alkalmazkodik a szélsőjobb eszelős rémálmaihoz. A jobboldali nacionalisták szerint az állítás, miszerint „a bürokraták elveszik a nemzeti identitásokat” a gyakorlatban azt jelenti, hogy Brüsszel továbbra is teljes pénzügyi támogatást nyújt, miközben mentálisan beteg vezetők egész országok – művészetük, irodalmuk és tudományuk - elpusztítását vezénylik le a belügyekbe való beavatkozás elutasítása nevében, és azzal, hogy zárva tartják az országhatárokat az üldözöttek előtt. A magyar politikai konzervativizmus erkölcsi tömeghisztériája a hajtóereje annak a hideg polgárháborúnak, amely 2002 óta dúl Magyarországon. Van kiút Európa számára abból a zűrzavarból, amit okozott?

1 Magyarország jelenlegi állapota

Magyarország jelenlegi jogrendszerével és államrendjével ma még a csatlakozási tárgyalásokat sem kezdhetné meg az EU-val. Orbán Viktor miniszterelnök szerencséjére az EU szerződéseket az elmúlt évtizedben könnyű volt komoly következmények nélkül megsérteni. A sajtószabadság látszólag létezik, de a 2011-es médiatörvény elfogadása óta nincs széles körben terjesztett független sajtótermék. Az állami propaganda csak néhány kirakat kiadványnak teszi lehetővé a minimális megjelenést, de a legtöbb független sajtóterméket mostanra már felvásárolta vagy bezáratta a kormányzó Fidesz. Látszólag vannak emberi jogok, de a 2012-es alkotmány közelebbről meg nem határozott állam iránti engedelmességtől teszi őket függővé és a törvényeket a [rendszer]hű bírók szélsőséges módon értelmezhetik. A választás papíron szabad, de nyilvánvalóan nem tisztességes. A kormányzati propaganda Magyarországot – amelyet gyakorlatilag nem érint a migráció – az „embertelen migráns hordák” útjában álló utolsó „erődként” ábrázolja, utalva ezzel a török megszállásra, amelyet közben a migráció elutasítása miatt az EU dekadens, liberális elitje támad, utalva ezzel a Habsburg-korszakra. Miközben a menekülteket szisztematikusan éheztetik az eldugott, távoli internáló táborokban.

A gazdaság a tönk szélén áll, amelyet az EU támogatások és 4-5 német nagyvállalat tart mesterségesen életben, de az adatokat még így is erősen kozmetikázzák. Mivel Orbánnak igazából sosem volt valód terve az országgal – eltekintve attól, hogyan szipolyozza ki a még elérhető pénzt belőle –, Magyarország a hatalomra kerülése óta eltelt 8 évet teljes tétlenségben töltötte.
4 millió ember él a szegénységi szint alatt, és 1 millió rendkívül szegény – egy 10 millió főnél kisebb lakosságú országban. Az orvosok és nővérek tömött sorokban hagyják el a kórházakat, és a 75 éven felüliek számára hivatalosan megtiltották a legmodernebb rákkezeléseket. A gazdaság 2008 óta folyamatosan hanyatlik, a munkanélküliséget a közmunkaprogrammal álcázzák, amelyért a minimálbér felét fizetik – és amelyben a munkanélküli segélyért folyamodóknak vagy munkakeresőknek kötelező a részvétel – és a hajléktalanságot bűncselekménynek minősítették. A szegénység annyira kézzel fogható Budapesten, mint ahogy az a 90-es években volt, és az EU által hetente biztosított 87 millió eurót ellenőrzés nélkül, szinte közvetlenül az Orbánhoz hű 4-5 oligarcha zsebébe juttatják.

És ennek tetejébe jön a három szem cseresznye. Az első az, hogy 2018. október 1-jén a Fidesz úgy változtatta meg a gyülekezési jogot, mely szerint két egyén találkozója már politikai gyűlésnek számít, akárcsak a kommunizmus idején. A második az, hogy több ellenzéki politikust vontak büntetőeljárás alá, miután jogaik gyakorlása során decemberben megpróbáltak bejutni a köztévé területére azért, hogy öt politikai követelésüket – a részükre a 2018-as választás során biztosított 5 percen felül – bemondassák. A harmadik pedig az, hogy kormány csendben készül az államot érintő ügyekben eljáró különbíróságot felállítására, amely lényegében a hatalmi ágak szétválasztásának a végét jelentené.

A sajtó és a társadalom elnyomása az 1930-as éveket idézi. Kétségtelen, hogy nem történnek politikai gyilkosságok és ellenzéki figurák vagy újságírók bebörtönzésére sem kerül sor. De a baloldali szervezett tömegmozgalmak teljesen hiányoznak. Ez nem jelenti azt, hogy nem történnek időről-időre megmagyarázhatatlan halálesetek, amelyekben felvetődik az állam érintettsége, például amikor egy ellenzéki képviselő-jelöltet éppen a választás előtti napon üt el egy autó, vagy egy kétes üzletember hal meg egy rendőrautóban, vagy az EU-alapokat nyilvántartó szoftver tulajdonosa az állammal kötött üzletet követően szívrohamot kap.

Orbán arra koncentrál, hogy megosztó dolgokat kreáljon, amellyel eltereli magáról a figyelmet és megosztja a társadalmat, általában úgy, hogy egy bűnbakot nevez meg, amelynek segítségével követői könnyen kifejezhetik hűségüket és önazonosságukat. A kormány a legszélesebb körű, fasiszta-jellegű nemzeti gyűlölet kampányokat vezényelte le. Az első a szíriai menekülteket célozta meg 2015 nyarán, amikor azt közölte: „Ha Magyarországra jössz, be kell tartanod a törvényeinket” vagy „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját.” 2016 nyarán egy újabb kampány azzal vádolta az ENSZ-t és az EU-t, hogy erőszakkal akarnak több millió migránst telepíteni Magyarországra. Most pedig, az Európai Parlamenti választásokra készülve a harmadik kampány magát az EU vezetését célozta meg.

Mára a magyarok lettek az egyik leggyűlölködőbb, ha nem a leggyűlölködőbb nép Európában. Hivatalosan ezek a keresztes hadjáratok a kormány „információs kampányai”, amellyel lényegében korlátlan anyagi támogatást biztosítanak a Fidesznek még a választási kampányok során is. Csak idén a kormány több mint 300 ezer eurót költött naponta ilyen célokra. Eközben az ellenzéket gyakorlatilag kitiltották a nyilvánosságból. A kampányok kikövezték az utat Orbán számára, hogy elhagyja az EU-t, abban az esetben, ha a személyes költségei meghaladnák a várható hasznot.

Orbán identitáspolitikájának egyik legfontosabb része, amely a 2018-as választások előtt bukkant fel, egy újabb gyűlölet kampány volt, ezúttal egy régi-új ellenséggel, Soros Györggyel szemben. Soros ideális célpont, mivel egyszerre személyesíti meg a zsidó bankárt, a „kommunista” filantrópot és a nyílt társadalom, valamint a liberalizmus értékeit. A „Soros-terv” Orbán szerint illegális gazdasági bevándorlók erőszakos betelepítését célozza Magyarországra, akik fejenként 2-3000 eurót kapnak, és ez a terv már állítólag megfertőzte és megrontotta magát az EU-t is. Ez a narratíva egy hatásos elegy a magyar történelemből: benne van, hogy Magyarország a XV. századtól védte Európát és a kereszténységet a Török Birodalomtól (amelyet ma a muzulmánok, leginkább szíriai háborús menekültek képviselnek, akiket „gazdasági bevándorlónak” neveznek). Hivatkozik az Ausztria elleni 1848-as szabadságharcra (amely ma a nyers nacionalizmust és magyarságot jeleníti meg), a Szovjetunió elleni 1956-os forradalomra (legyőzik a legnagyobb európai birodalmakat) és a láthatatlan gonosz hatalmak (a zsidók) vereségére, akik elpusztítanak mindent, ami drága: a nacionalizmus szent értékeit, amelyeket az „Isten, haza, család” testesít meg.

Soros György a Magyarországot kínzó összeesküvés arca, a balliberális zsidók megtestesülése, akik felelősek az I. világháború elvesztéséért. És Orbán szerint Soros eszközei Magyarország, Európa és a kereszténység legyőzéséhez az NGO-ok, mint pl. a Nyílt Társadalom Alapítvány, amelyet Berlinbe űztek, és a Közép-Európai Egyetem, amely részben Bécsbe kényszerült és alku tárgyát képezi az EU-val zajló tárgyalások során.

2 A Magyarországon belüli árkok

A magyar társadalom élesen megosztott, két külön, párhuzamos kultúrára. A Fidesz és a párt szélsőjobbos ideológiájának támogatói a megosztott, töredezett és szervezetlen ellenzéket – az ún. „balliberálisokat” – életveszélyesnek tartják. Valójában a korábban neonáci Jobbik is sokkal centristább és együttműködőbb arcát mutatja mostanság, miután rájöttek, a Fidesztől jobbra nem maradt számukra levegő. Bár ez a megosztottság minden választás után tovább nőtt, annak mély történelmi gyökerei vannak. Magyarország idegen hatalmak megszállása alatt állt 1526-tól 1920-ig, majd 1945-től 1989-ig ismét, és ezek a nemzeti traumák megteremtették „a mi ők ellen” és különösen az „akik velük vannak” (az árulók) és az „akik ellenük vannak” (a lázadók) atmoszféráját. Sokak meglepetésére ez a megosztottság nem elég, hogy újra felbukkant a vasfüggöny 1989-es leomlása után, de már nem a demokráciáért harcolók és volt kommunista vezetők között jött létre, hanem a liberálisok és a konzervatívok között. Még a mérsékelt jobboldaliak sem emelték fel hangjukat, amikor 1993-ban egy konzervatív kormány katonai tiszteletadás mellett újratemette Horthy Miklóst, a két háború közötti Magyarország fasiszta kormányzóját. Ő volt az első vezető a felvilágosodást követő időszak Európájában, aki 1920-ban bevezette a faji alapú zsidó-törvényeket, és később Adolf Hitler hű szövetségese volt, aki első számú felelőse 437 685 zsidó származású magyar Auschwitzba deportálásának és egyéb, emberiesség elleni bűnöknek. Ami a Holocaust a baloldalnak, az az I. világháborút lezáró Trianoni Szerződés a jobboldalnak.

Ez a megosztottság teljesen kettészeli a jelenkori magyar társadalmat. Egyrészt vannak „az igaz magyarok”, akik magukat Horthy örököseinek, de aki másképp vélekedik, azt „magyarellenesnek” tartják, ideértve – de nem kizárólag – azokat, akik szemben állnak a Fidesszel: a „balliberálisokat”, az LMBTQ-közösség tagjait, zsidókat, cigányokat, külföldieket és minden más „idegenszívű” alakot. 2010-ig azt a vélekedést, miszerint kizárólag a politikai jobboldal és a Fidesz képviseli az igazi magyarokat, többé-kevésbé elferdített, de legitim világnézetnek, az ország működtetéséhez szükséges alkunak tekintették. A megosztottságot a politikai baloldal is életben tartotta, például Kádár János, a hidegháborús Magyarország diktátorának tiszteletével, aki százak kivégzéséért és ezrek életének tönkretételéért volt felelős.

3 A magyar társadalom értékközössége

Magyarország az egyik legindividuálisabb ország az EU-ban, a második helyen áll az Egyesült Királyság után, holtversenyben Hollandiával. De ennek éles ellentéteként a személyes felelősség alacsony és a bizalmatlanság magas. Egy ilyen környezetben egy dologra számíthat az ember: át fogják verni. És ezért a legészszerűbb viselkedési stratégia az, ha az ember elsőként ver át másokat. Ez az egyedi társadalmi nyomás vezetett a magyarság két jelentős kulturális ideáljának felemelkedéséhez: a betyárokhoz és a dzsentrifikált huszárokhoz. Mindkét csoport mások felett akart uralmat szerezni, de mindennél fontosabbnak tartották az egymáshoz való hűséget. A saját erkölcsi törvényeiket követték, de mégis a törvények felé helyezték magukat.

A betyár a magyar pusztai Robin Hood, aki a gazdagokat kirabolja és a zsákmányt a szegényeknek adja. A betyárokból népi hősök lettek, akik túljártak a hatalom eszén és igazságot tettek a hatalom igazságtalan törvényeivel szemben. Fontos megjegyezni, hogy az egyik legszélsőségesebb neonáci csoport magát Betyárseregnek nevezi. A huszárok, a híres magyar lovasegység tagjai, olyan vagyontalan nemesek, akik meg tudták tartani nemesi kiváltságaikat – ha vagyonukat nem is – és ezért könnyen felkapaszkodhattak a katonai ranglétrán. A kék vér az ő nagyságuk, függetlenül az érdemeiktől.

Ez a két kulturális eszmény testesíti meg az olyan domináns magyar attitűdöket, mely szerint a törvénysértés okos és jogos tett és – ezzel párhuzamosan – a törvény az ostobáknak és az alantasoknak való. A hatóságok kijátszása (betyárként) nem szégyenletes, különösen, ha az személyes előnyhöz juttat, miközben cserébe a személyi előjogok (huszárként) a siker jelzőivé válnak a közvélemény előtt. A Fidesz és Orbán arisztokratikus hozzáállásának lényege a felsőbbrendűség érzete, mivel magyarnak születtek, és a törvény felettiség érzete, mivel nem a munkájuk és érdemeik alapján ünneplik és tisztelik őket. Úgy éreznek, mint a huszárok és úgy élnek, mint a betyárok. Az individualizmus és a bizalmatlanság lehet az eredménye ezeknek az erős kulturális identitásoknak, amelyek ráerősítenek arra a késztetésre, hogy akár a szövetségeseiket is kijátsszák.

4 A Fidesz nyelvezete, szimbolikája és értékei

Orbán Viktor és a Fidesz ügyesen rájátszik a betyár és a huszár identitásra, amikor „nemzeti-konzervatív” nyelvezetet használva felhevíti a nemzeti sérelmek körüli konfliktusokat, ezzel mélyítve az árkot a társadalomban és elnyerve 2 millió szavazó rendületlen támogatását. Orbán és tanácsadói a politikai kommunikációt az 1930-as évekből származó archaikus szavak és kifejezések, kérdések és manírok felélesztésével alakították át. Ez a retorika a magyar nagyság, Trianon, a forradalmak és függetlenségi háborúk (Bécstől, Moszkvától és napjainkban Brüsszeltől) körül forog. És ez az a retorika, amely gyakran a magyarellenesek elpusztítására célozgat, általában konkrétumok nélkül, és a törvényesség kereteit nem áthágva.

A 2010-es választások óta a konzervativizmus teljesen összeforrt az orbánizmussal. Orbán a győzelmét úgy jelentette be, hogy az „forradalom volt a szavazófülkékben”, bevezette a „nemzeti együttműködés rendszerét”, az országot illiberális államnak nevezte és idealizálja Putyint, Erdogánt és Hszi Csin-pinget. Úgy magyarázza az illiberalizmust, ahogy a pornográfiát szokás: „Senki sem tudja, mi az, de ha látja az ember, egyből tudja.” Ugyanakkor az ellenzéket a parvonalra szorította azzal, hogy magyarellenes árulóknak nevezik őket, akik nem érdemelnek tisztességes hozzáállást, és akiket végül muszáj lesz „elintézni”. A szabadságharcos huszár attitűd igazolja a bármi áron kivívott győzelmet: se szabály, se erkölcsi vagy törvényi előírás nem lehet akadály. A hatóságok – jelen esetben Brüsszel – kijátszásának betyár attitűdjébe történő különös belegabalyodás miatt a lopás az ellenállás és a felsőbbrendűség igazolásának tiszteletre méltó, forradalmi kifejeződése lesz. A szabályokat és törvényeket bármikor át lehet hágni, ha azok „nem állnak a magyar nép érdekében”.

Mivel Orbánt az EU, az USA és egyik nemzetközi szervezet sem közösítette ki, gyűlöletes nacionalista, „illiberális” retorikája gyorsan terjed, még úgy is, hogy megpróbálja a szélsőjobb felé húzni az EU-t vagy egy Putyin-féle befagyott konfliktust hoz létre az EU politikai színpadán. Az Európai Néppárt – az Európai Parlament jobbközép pártcsoportja, amelybe a Fidesz is tartozik – vakon sétált a csapdájába. Az EPP legutóbbi vitája előtt – amikor Orbán eltávolításáról beszéltek – azzal fenyegetőzött, hogy ha a Fideszt felfüggesztik, akkor elhagyja az EPP-t. De a szavazást követően azt állította, hogy „mi” kértük a felfüggesztést „magunknak”. Ahogy a vicc mondja: Az EPP majdnem elhagyta a Fideszt. Az EPP tökéletes haladékot adott a számára, hogy meglássa, le kell-e ugrania erről a hajóról, hogy a megerősödött szélsőjobb pártütőket vezesse a választások után, vagy a konzervativizmus megmentőjeként emelkedhet-e fel belülről. Most belülről destabilizálja az EPP-t azzal, hogy népszavazási aláírásokat gyűjt a migráció ellen az EPP logóját használva, és Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt, valamint helyettesét Frans Timmermanst balos, migrációpárti ügynökként állítja be, akik a keresztény-konzervatív értékek elpusztítására törnek: ha fel tudja osztani árulókra és hűségesekre az EPP-t, akkor azzal átalakítja a játékteret. Azon mesterkedik, hogy az általa teremtett káosz elfedje a sikkasztását és hataloméhségét, és az utolsó remény és megmentő képében tetszelegjen.

5 A pontok összekötése

Fontos látni a mintát: ez nem szerencsétlen vagy előre nem látható események véletlen láncolata. A legutóbbi áldozat a Közép-Európai Egyetem volt, de ma már a Magyar Tudományos Akadémia van soron. Orbán támadásai általában a magyartalanságot célzó gyűlölködő sajtókampányokkal kezdődnek, az Akadémia esetén az előjáték a „degenerált” gender-tudományok elleni támadás volt, amely a lusta bölcsészeket testesíti meg, és éppen ezért haszontalan. Ezt követi egy rendkívül gyors törvénykezési és/vagy pénzügyi trükk, amely az áldozatot tétlenségre kárhoztatja – az Akadémia költségvetésének visszatartása, például. Majd vezető Fideszes politikusok erősítenek rá a mesterséges narratívára azzal, hogy bonyolult, érthetetlen és értelmetlen technikai részletekbe merülnek. Ez elég a kívülállók összezavarásához, de az ügyek ismerői számára ezek olyan durva hazugságok, amelyek kizárnak bármilyen érdemi vitát. Aztán a tárgyalásokra hivatkozva (amelyek a CEU esetén valójában sosem voltak) az egész ügyet leállítják, míg a maradék ellenzéki sajtó érdeklődése elvész és a közvélemény hozzászokik a kormányzati narratíva alapvető kijelentéseihez (az alapkutatás felesleges, a bölcsészet a szélsőbalos liberálisoknak való, a gender-tudományok a homoszexualitást terjesztik és a kormányzati beavatkozás igazából nem is változtat semmit). Pár hónap múlva az eredeti tervet kompromisszumos megoldásnak álcázva végrehajtják: az áldozat minden egyes békülékeny lépését kihasználják ellene, a fáradt sajtó és az összezavart közvélemény zaja egyre halkul, és a kormány magát a saját maga által okozott konfliktus megoldójaként állítja be. A Magyar Tudományos Akadémia – az ország intellektuális tőkéjének hordozója – sorsa megpecsételődött, mert a következő EU-s pénzügyi időszak támogatásai elsősorban az innováció és a kutatás számára lesznek elérhetők, és Orbán számára egy közvetlenül ellenőrzött struktúra szükséges a támogatások lenyúlása érdekében.

Ez a módszert először 2011-ben próbálták ki Orbán médiatörvénye kapcsán, amely részben véget vetett a magyarországi sajtószabadságnak, hogy magát a magyar újságírást ne is említsük. A független médiaszolgáltatók hangos kórusa egyből rámutatott a törvényi trükkökre, a szándékosan laza szabályokra, a lojális bíróságokra bízott értelmezési lehetőségekre, amelyek megbénítják a sajtószabadságot. A kormány a médiát balos rosszindulattal és alaptalan vádaskodással gyanúsította meg, tisztességes hozzáállásért rimánkodott és áldozatként mutatta be magát. Az EU aggályok hosszú sorát fogalmazta meg, amelyekre válaszul a magyar vezetők tovább homályosították a szabályokat és minden kritizált bekezdésre más EU-tagállamok hasonló törvényi szabályozásaira hivatkoztak. Végül az EU úgy döntött, többet nem tehet és a magyar sajtó elpusztítása, az ellenvélemények elhallgattatása, a közvélemény monopolizálása és az állami fake news terjesztése perverz cirkuszának tétlen nézőjévé vált.

Ennek az Orbán által „pávatáncnak” nevezett eljárásnak a legutóbbi és az egyik legalattomosabb példáját 2018 végén, a CEU-botrány füstjének leple alatt hajtották végre: a maradék bírói függetlenség felszámolását. Orbán jelenleg is tárgyal az Európai Tanács Velencei Bizottságával a törvényszövegről, amely különbíróságokat állítana fel a kormányt vagy az államot érintő peres ügyek tárgyalására. A Bizottság ajánlásait hamarosan teljesíteni fogják, ahogy az történt a médiatörvény esetén is, egy kellően homályos szabálygyűjteménnyel, amely majd széleskörű értelmezést tesz lehetővé a csekély számú lojális kinevezett bíró számára. Az eredmény a kormányzat két ágának gyakorlati összeolvasztása lesz, ami lényegében évtizedekre mentességet biztosít Orbán számára, még ha ezt így nem is írják le. Ironikus, hogy az EPP – amely sokáig engedélyezőként működött Orbán számára – csúcsjelöltjével, Manfred Weberrel együtt azt akarja, hogy a CEU egy olyan országban maradhasson, amely 2017-ben egyetlen hét alatt képes volt annak jogi státuszát tönkre tenni, és amely most a bírói függetlenséget pusztítja el. Sokan szeretnék, hogy maradjon a CEU, de az új jogrend nem garancia, különösen akkor, amikor Orbán többször kijelentette, hogy maga a CEU akar távozni. Folyamatosan gyűlöletet szít, és azt állítja, a CEU-nak is be kellene tartania a törvényeket. Ahelyett, hogy jogszabályokkal kormányoznák, ma Magyarországot a hamis állami intézmények, báb bíróságok, báb parlament, és törvényeknek tűnő zagyvaságok álarca mögé bújtatott nyers, ellentmondást nem tűrő hatalom vezeti.

Belpolitikailag Orbán nem csak megnyerte a 2018-as választásokat, és demonstrálta hatalmát és propagandagépezetének hatékonyságát, hanem a félelmet, a gyűlöletet és a verbális agressziót is fenyegető mértékűre növelte. Habár sem ő, sem a Soros-ellenes kampány óriásplakátjai sem voltak konkrétan antiszemiták, a rejtett üzenet elég világos volt a magyar kulturális kontextusban. Bár Orbán kirakatbarátságot tart fent Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és egy apró haszidi közösséggel Magyarországon, de tesz róla, hogy követői azonosítani tudják a valódi ellenséget az állítólagos szélsőséges liberálisok és a CEU mögött, mindazokat, akik „idegen érdekeket szolgálnak”, vagy végrehajtják a „Soros-tervet”.
Csak hogy világos legyen: habár a Fidesz hivatalosan „zéró toleranciát” követ az antiszemitizmussal szemben, az ilyen bűncselekmények száma érthetetlen módon megháromszorozódott 2002 óta, amikor a Fidesz elkezdte bekebelezni a szélsőjobbos pártokat. Ez a szám jelentősen megugrott a 2010-es választási évben, amikor a Fidesz abszolút többséget szerzett az alkotmánymódosításhoz – még mielőtt nekiláttak volna a Jobbik legtöbb ígéretének megvalósításához. Az antiszemitizmus ma 30 százalék körül jár, noha csak 20 százalék gyűlöli nyíltan a zsidókat. Orbán nem csak hogy terjeszti az antiszemita narratívát, de valójában ő maga is szélesíti azt azzal, hogy ide érti a menekülteket, a liberálisokat és bármelyik politikai ellenfelét is. Ha a kérdést feszegetni kezdik, ugyanazok az antiszemita szóképek bukkannak fel Orbán kritikusaival szemben. És a legtöbb EU-s és nemzetközi testület is inkább így látja, ami Orbán hazai pozícióját és üzenetét erősíti.

6 Kifelé Európából

A látszólag kozmopolita Budapest vonzó felszíne alatt a demokrácia kivéreztetett, rút holtteste hever. Az a Magyarország, amelyet az én nemzedékem egykor ismert, eltűnt és nem valószínű, hogy két vagy három nemzedéken belül visszatérne, még akkor sem, ha Orbán holnap eltűnne. Az állami intézményekben, oktatásban, egészségügyben, magyar kultúrában, színművészetben, irodalomban, szépművészetben, tudományban és kutatásban okozott kárt talán helyre lehet hozni, de a rasszista, gyűlölködő gondolkodásmód, a szétszakított társadalmi szövedék és az ént dicsőítő, csaló attitűd a mi életünkben már megmarad. Az üzenetem az, hogy Magyarország elveszett, de az EU és a többi tagállam még megmentheti magát.

 A magyar választók felelősek a jelenlegi helyzetért? Bizonyosan. Orbánt 2010-ben törvényesen választották meg (még ha a 2014-és és 2018-as választásokat nyilvánvalóan és otrombán manipulálták is). Beleesett volna ebbe a gödörbe Magyarország, ha nem lett volna az EU tagja? Aligha. Az állam az EU támogatásokra, pár német vállalatra és a nyitott határokra épül, amely lehetővé teszi, hogy az eltérő nézeteket vallók távozzanak.

Az EU nagy szolgálatot tehetett volna a magyar alkotmányos demokráciának, kultúrának és társadalomnak, ha időben megvonja a támogatásokat, talán akkor, amikor 2011-ben megszüntették a sajtószabadságot és a tisztességes választások lehetetlenné váltak, vagy legalább akkor, amikor 2012-ben az elidegeníthetetlen emberi jogok eltűntek az alkotmányból. Az ellenérv az volt, hogy egy ilyen lépés a belügyekbe történő elfogadhatatlan beavatkozás lett volna, amely szükségtelenül ártott volna a magyar népnek és EU-ellenes hangulatot keltett volna. Végül is, Orbánt törvényesen választották meg, ő képviseli a választók akaratát.

Pedig Orbán maga árt a népnek és kelt EU-ellenes hangulatot, miközben azt sugallja, hogy az az EU egy világméretű zsidó összeesküvés bábszervezete. Bedőlni Orbán narratívájának – miszerint a magyar nép érdeke azonos a sajátjával – Magyarországnak többe került minden pénznél. Talán két héten belül felhagyott volna EU-ellenes dalával és táncával, ha kiközösítik, és bár egy gazdasági összeomlás rendkívül fájdalmas, az állami intézmények megmaradtak volna, lehetővé téve az újraindítást. De most, még ha a gazdaság előre is bukdácsol, a szilánkokból kell újjáépíteni az országot. Az intézmények, a jogrendszer, a társadalom szövedéke, az együttműködés és kommunikáció rendszere csak egy rakás romhalmaz, és a tudást vagy a tengerentúlra üldözték, vagy nyugdíjba kényszerítették.

Jelen pillanatban az EU támogatások elvágása sem segítene sokat, mivel Orbán konszolidálta elnyomó rendszerét, amelyet szükség esetén sokkal kevesebb forrással is képes lenne működtetni, különösen, ha az EU-n kívül egyezséget köt a német iparral. Az irányváltoztatáshoz szükséges jogi eszközök és a közvélemény megváltoztatásához szükséges kommunikációs csatornák híján az ország lassan szétesik. Jelenleg csak Bulgáriát előzi meg az életszínvonalat illetően az EU-n belül.

Ugyanakkor, ha ez a lehetőség fenyegetésként kéznél lenne, az EU legalább pénzügyi kontrollt gyakorolhatna azzal, ha helyi hivatalokat és a támogatásokat biztosító és elszámoltató közvetlenül irányított bürokráciát hozna létre. Létrehozhatna helyi EU-bíróságokat az EU-s jog megtartása érdekében, és egy országos, független televízió- és rádióadót, amelynek segítségével a magyarok elkezdhetnék enyhíteni azokat a károkat, amelyeket az EU segítségével okoztak.

Ahelyett, hogy egyszerűen elhisszük, Magyarország demokrácia, eljött az idő bizonyítékot keresni arra, hogy nem diktatúra. Ahelyett, hogy az EU és tagállamai azt hiszik, a demokrácia megvédi önmagát, ideje észrevenni, hogy ez a legtörékenyebb kormányzati forma, mivel bárki hatalomra kerülhet. Mégis pontosan ez adja a demokrácia legnagyobb erejét: a viszonylag gyors önkorrekciót. De az önpusztítás felé mutató fordulópontot csak visszatekintve lehet észrevenni.

Eljött az ideje, hogy az ellenállás és harc pozitív példáit kövessük, a felvilágosodás értékeinek, az emberi jogoknak, az elszántságnak, a parlamenti vitának és együttműködésnek minden lehetséges eszközével, és elkezdjük komolyan venni a hataloméhes, vérszomjas és autoriter alakokat, ahelyett, hogy ragaszkodnánk az emberi jogokról szóló diplomáciai megbeszélésekhez vagy a puszta létezéshez, mint politikai kérdésekhez. A szélsőjobb már az EU nagy részén magához ragadta a narratívát. De a többség továbbra is egy egységes, toleráns és együttműködő rendszert akar. Egyelőre.

https://www.zeit.de/politik/ausland/2019-04/european-union-hungary-democracy-viktor-orban-english

2019. február 11., hétfő

Pompeo miniszter látogatása Magyarországon és Szlovákiában: a közös történelem tisztelete és a közös jövő építése

Pompeo miniszter látogatása Magyarországon és Szlovákiában: a közös történelem tisztelete és a közös jövő építése

Tájékoztató

A Külügyminisztérium szóvivőjétől

Washington

2019. február 10.

  • Az Egyesült Államok elkötelezett az erős, egységes és hatékony transzatlanti szövetség iránt, amely a közös védelem, a demokrácia és az alapvető szabadságjogok elvein nyugszik.
  • A miniszter látogatása egybeesik a vasfüggöny lebontásának 30. évfordulójával, amikor a közép-európaiak visszaszerezték szabadságukat és függetlenségüket, a nyugati demokrácia útját választották, amelyet évtizedekig megtagadtak tőlük, és megerősítették ezt az elhatározásukat, amikor a NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakoztak.
  • Az Egyesült Államok elkötelezett növelni diplomáciai, katonai, kereskedelmi és kulturális szerepét Közép-Európában annak érdekében, hogy megerősítse a térség kötelékeit a nyugattal, miközben az növekvő nyomással néz szembe Oroszország és Kína irányából. Közös tapasztalatinkra építve fogunk pozitív befolyásra törekedni és így kívánjuk biztosítani a demokratikus, virágzó és biztonságos jövőt a jövendő nemzedékek számára.
ELKÖTELEZETTSÉGEINK MEGÚJÍTÁSA ÉS ÚJBÓLI BEFEKTETÉS A KÖZÖS BIZTONSÁGBA

  • Az Egyesült Államok elkötelezettsége a NATO 5. cikke iránt sziklaszilárd. Elvárjuk minden szövetségesünktől, hogy saját védelmi kötelezettségeiket a NATO szövetségi képességi szükségleteinek megfelelő arányban teljesítsék. Arra bátorítjuk Magyarországot és Szlovákiát, hogy folytassák azt a munkát, amellyel ezt a célt elérhetik.
    • Mind Magyarország, mind Szlovákia hiteles tervekkel rendelkezik arra, hogy a GDP 2 %-át védelmi kiadásokra fordítja, amelynek 20 %-át nagyarányú eszközbeszerzésre fordítják 2024-ig.
    • Szlovákia az F-16-os repülőtípust választotta, amely növelni fogja légvédelmi képességeit és lehetővé teszi a kiterjedtebb és mélyebb együttműködést a NATO-szövetséges hadseregekkel, miközben csökkenti Szlovákia függőségét a szovjet gyártmányú, megörökölt felszerelésektől és az orosz karbantartó személyzettől.
    • Magyarország támogatja a NATO Stratégiai Légiszállító Képességét azzal, hogy otthont biztosít a 12 nemzetből (ideértve az Egyesült Államokat is) álló Nehéz Légiszállító Törzsnek a Pápai Légibázison, amely a NATO és tagállamai műveleteit fogja segíteni.
  •  Az Egyesült Államok, Magyarország, Szlovákia és az összes NATO szövetséges közös érdeke egy fejlődő, stabil és demokratikus Ukrajna, amelynek NATO tagság iránti elkötelezettségét – és az ahhoz vezető utat – semmi sem korlátozhatja.
  • NATO tagként Magyarország és Szlovákia részt vesz a regionális és globális küldetésekben, például Koszovóban, Irakban és Afganisztánban. Köszönjük a hozzájárulásukat.
  • Az Egyesült Államok kétoldalú Védelmi Együttműködési Megállapodásról tárgyal Magyarországgal és Szlovákiával, azért, hogy további lehetőségeket biztosítson közös biztonságunk erősítése érdekében.
 A KÖLCSÖNÖS FEJLŐDÉS ÉS DEMOKRATIKUS SZABADSÁGJOGOK KITERJESZTÉSE
  •  Szövetségeseinket szövetségesként kezeljük és elvárjuk tőlük, hogy teljesítsék vállalásaikat. A NATO, az EBESZ és egyéb transzatlanti szervezetek tagjaként kormányunk megígéri, hogy fáradhatatlanul dolgozik polgáraink szabadságának biztosítása érdekében. A demokráciák a legerősebb szövetségeseink, az életerős civil társadalom és a szabad sajtó a plurális demokrácia ismertetőjegye.
  • Ezen az úton a Külügyminisztérium új kezdeményezéseket fog bejelenteni a kommunizmus bukásának 30. évfordulóján, amelyek célja az USA közép-európai tevékenységének erősítése.
    • A magyar-amerikai kapcsolatainkat az USA kormánya által finanszírozott akadémiai és doktori csereprogramokkal erősítjük. Így például a 2019-2020-as tanévtől Magyarország csatlakozik a Future Leaders Exchange (A jövő vezetői csereprogram; FLEX) programhoz, amelynek segítségével magyar középiskolások egy tanévet tölthetnek el az Egyesült Államokban.
    • Erősíteni fogjuk a helyi független sajtó támogatását a Visegrádi országok mindegyikében, különösen csereprogramok létrehozásával, amely fejleszti a szakértelmet és az üzleti gyakorlatot.
    • Egész Közép-Európában növeljük a korrupció elleni harc támogatását, így a rendészeti együttműködést és a tényfeltáró újságírást is, annak érdekében, hogy a régiós korrupció és az orosz, illetve kínai befolyás közötti kapcsolatot tanulmányozzák.
  • Magyarország és Szlovákia amerikai vállalkozások százainak ad otthont, és mi azon leszünk, hogy támogassuk és bővítsük ezeket az erős gazdasági kapcsokat. Az Egyesült Államok stabil működési feltételeket és kiszámítható jogi környezetet támogat, egyenlő esélyekkel, amely a közép-európaiaknak és az amerikaiaknak is lehetőségeket kínál.
    • 2018-ban az áruk és szolgáltatásik kétoldalú kereskedelme az Egyesült Államok és Magyarország között mintegy 8,9 milliárd dollárt tett ki, Szlovákiával pedig mintegy 4,7 milliárd dollárt.
    • Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy erősítse kereskedelmi kapcsolatait az Európai Unióval, amelynek hasznából tagként Magyarország és Szlovákia is részesülhet. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi kapcsolat a világon a legerősebb, melynek értéke évente mintegy 1 billió dollárra tehető.
  • Tovább folytatjuk a munkát Magyarországgal és Szlovákiával az energiabiztonság biztosítása érdekében, amely magába foglalja a szolgáltatók, a szolgáltató útvonalak és energiahordozók diverzifikációját is.
  • Várjuk, hogy a Krk-szigeti vízi tároló és újragázosító üzem (FSRU) által feldolgozott cseppfolyósított földgáz közvetlenül hozzájárulhasson Közép-Európa energiabiztonságához.
  • Magyarország és Szlovákia is lépéseket tett a csatlakozó infrastruktúrák fejlesztése irányában. Arra sürgetjük Magyarországot és Szlovákiát, hogy fokozzák tevékenységüket a régió nagyobb energiabiztonsága iránt, és lépjenek fel az Északi Áramlat II, valamint a Török-áramlat csővezetékkel szemben.
 https://www.state.gov/r/pa/prs/ps/2019/02/289348.htm