Sam Gerrans – Európa megszállása: a hajó elsüllyed
Kijózanító, ha az ember azt veszi észre, hogy az
ősei által több mint egy évezreden át épített hajó állítólagos kapitányai
szándékosan felrobbantják a vízzáró rekeszek falait és hatalmas lyukakat fúrnak
a hajótestbe, miközben azt hangoztatják, hogy úgyse tudna senki se tenni
semmit.
A Kübel-Ross-féle traumamodell megfelelően írja le
bármely olyan európai érzelmi állapotváltozásait, aki érdekelt abban, hogy az
ősei által megteremtett kontinenst megvédjék az olyan ország vezetők
árulásától, akiknek tettei őt és gyermekeit megsemmisüléssel fenyegetik.
Az első fázis volt a tagadás: Ugye Angela Merkel
nyilván nem olyan hülye, hogy elsüllyessze az Európa-hajót?
Aztán jött a harag, amikor az úgynevezett
menedékkérők európai fehér nők elleni támadásainak híre átszivárgott a
fősodratú médiagépezetbe épített ellenőrzőpontokon.
Majd jött az megalkuvásnak nevezett állapot, amely
során az emberek azt gondolták, hogy majd valami számszerű megszorítást
alkalmaznak, amíg az árhullámot sikerül megállítani.
De jelenleg már a kikényszerített elfogadásnál
tartunk: az árhullám nem fog megállni – hát szokjunk hozzá! – mondjuk Jeremy
Corbyn azon felhívásánál, hogy az Egyesült Királyságnak is Németországhoz
hasonló számú menekültet kell befogadnia.
Ha az az ember érzése, hogy nem ilyesmire
szavazott, az azért van, mert tényleg ez történt. Az emberek véleménye annyit
se ér, mint a papír, amire leírják. A döntéseket a Soros György-féle emberek
hozzák. Az többieknek annyi a dolguk, hogy hallgassanak, adózzanak és
megtanuljanak együtt élni a társadalomjavítás és etnikai tisztogatás új
formáival.
De a működőképes elmével rendelkezők számára mára
már nyilvánvaló, hogy – a kéztördeléstől eltekintve – a játszma le van vajazva,
és csak arra érdemes figyelni, hogy a karrierista politikusok hogyan beszélnek
most, hogy a por elkezd leülepedni az új valóságra.
Mivel már csak beszélni tudnak. A fordulóponthoz
értünk. És ha túllendülünk rajta, a hajó el fog süllyedni, ez nem kétséges.
Politikai mérgezés
Például Manuel Valls francia miniszterelnöknek – noha
megkésetten – sikerült ésszel felfognia, hogy jelenleg mi történik: a
menekültválság destabilizálja Európát.
Azonban ő nem azt érti Európa alatt, amit maguk
vagy én: az országainkat, a nyelveket és történelmet. Ő a Bilderberg-csoport
tagja, ezért legalább középszintű ismeretekkel rendelkezik a jelenlegi tervről
és nem érdekli semmi sem abból, ami a szavazói számára fontos lenne. Ő az
Európai Egyesült Szovjet Szocialista Köztársaságokra gondol, más szóval a
brüsszeli oligarchiára.
A The
Guardian azt írja: „Azt mondta, hogy a menekülteknek küldött üzenet,
miszerint jöjjenek, szívesen látják őket, jelentős változást okozott a lakosság
körében.
Lenyűgöző annak a nyilvánvaló helyzetnek a
felismerése, hogy már túl késő bármit is tenni.
A holland miniszterelnök, Mark Rutte szerint Európa
a törésponthoz közelít.
- Az elkövetkező 6-8 héten belül fogást kell
találni a kérdésen – de ennél is tovább ment. – Senki sem akarja megölni
Schengent, de ha az csak jó időkben működőképes, akkor nem fog túlélni.
Geert Wilders
a liberális sajtó szerint egy „szélsőjobboldali” holland politikus. Ez
annyit jelent, hogy ő nagyjából ugyanott maradt, ahol nagyszüleink voltak,
miközben a többieket feldolgozta a kulturális marxizmus. Wilders arra szólított
fel, hogy a megszálló, portyázó férfiakat zárják menekülttáborokba, és azt
mondta, hogy a holland nők és lányok biztonságát kell legelőször számításba
venni. Micsoda újszerű ötlet!
Ez nem a „szélsőjobb”. Ez csak a jobboldal.
Azonban, ahogy azt tudjuk, a fentiek sosem fognak megtörténni.
A RT interjút készített Hansjörg Müllerrel, az
Alternatíva Németországnak párt tagjával.
- Németország jelenleg az anarchia szélén áll és
polgárháború felé sodródik, vagy abba az irányba, hogy „kormányzat nélküli
banánköztársasággá váljon” – mondta Müller.
- Bajorország lesz az első, mivel minket érint a
legjobban a kérdés – folytatta. – Határosak vagyunk Ausztriával, ahonnan a
menekültáradat érkezik. De Németországban másodjára Szászország és Türingia
következik majd. Először is, mert határosak Csehországgal. Másodszor pedig, mert
a volt NDK területén élők még tudják, milyen az élet egy diktatúrában. Nagyon
is jól érzik, hogy a mi úgynevezett demokráciánk egyre inkább egy totalitárius
államra kezd hasonlítani.
Érdekes és elfogulatlanul korrekt beszéd. Azonban
Müllernek nincs semmilyen hatalma.
Ugyanakkor Donald Tusknak – mint az Európai Szovjet
gépezet fő apparatcsikjának – van hatalma. Ő arra figyelmeztet minket, hogy
mindössze 2 hónapunk van arra, hogy ellenőrzés alá vonjuk a folyamatokat. Ez
természetesen csak annyit jelent, hogy a megszállás 2 hónap múlva még rosszabb
lesz, és azt fogják elvárni tőlünk, hogy fogadjuk el ezt a megváltoztathatatlan
tényt.
Tusk ráadásul szent hódolattal tekint a Schengeni
megállapodás nevű nonszenszre, és arra figyelmeztet, hogy ha Európa stratégiája
elbukik, akkor „olyan súlyos következményekkel találjuk szembe magunkat, mint például
Schengen összeomlása”, ami 26 ország útlevélmentes utazási zónája.
Mennyire bonyolult dolog ez?
A Schengeni megállapodás nem szent – például az
Egyesült Királyság nem is csatlakozott hozzá. Azonban az európai vezetők úgy
beszélnek róla, mintha olyan nehéz lenne eltörölni.
Nem az.
Schengen egy eszme. Azonban ezen eszme örvén Európa
megszállása és ősi kultúrájának elpusztítása nagyon is valóságos.
Ha ezek nem „menekültek” lennének, hanem mondjuk (akárcsak
fegyvertelen) észak-koreai gyalogos katonák, ez a probléma még a kezdeti
fázisig se jutott volna el.
Megszállás zajlik. De mivel olyan álruhába
öltöztették, amelynek az európaiak mindig bedőlnek – a könyörület álruhájába –
olyan helyzetbe kerültünk, hogy az európai nők nem sétálhatnak a saját
utcáinkon úgy, hogy ne molesztálnák, vagy nem mehetnek közfürdőbe úgy, hogy ne
aláznák meg őket.
Ha lenne rá politikai akarat, a helyzetet egy 5
perces megbeszéléssel rendezni lehetne. A legrosszabb esetben is csak egy
Skype-os konferenciahívás kellene hozzá. Az a tény, hogy ez nem történik meg,
leplezi le a valóságot: a játszma le van vajazva, és a Vallis-féle politikusok
meg a Tusk-féle apparatcsikok megpróbálják távol tartani magukat az
elkerülhetetlen összeomlástól. Ezért mondanak olyanokat, amit szerintük az
emberek hallani akarnak. Nem azért mert ki akarnak állni és tenni, amit kell,
hanem azért, mert nem akarják, hogy a nevüket az eljövendő káosszal hozzák
összefüggésbe.
A megoldás nyilvánvaló. Be kell fejezni az összes
Európába tartó hajó „megmentését”, tényleges hatalommal felruházott tisztviselőket
kell a határra küldeni, és az útlevél, vagy érvényes személyazonosító okmány
nélkül érkezőket azonnal el kell távolítani az EU területéről. És mind az egyes
országok, mind magának az EU határőrizeti szerveinek tisztán és világosan el
kell mondani, hogy mi a feladatuk: megvédeni azt, ami a hátuk mögött van attól,
ami velük szemben áll.
Ha az EU határőrizeti szerveinek fizetését
fordítottan arányosítanánk az EU-ba illegálisan bejutott személyek számához –
és ha a belső rendvédelmet hasonlóképpen motiválnánk – a probléma egy hónapon
belül megoldódna.
Az egyedi ügyekben a menedékkérelem elbírálására –
a hatályos jogszabályok alapján – az EU határain kell sort keríteni és nem azon
belül.
A probléma megoldásának tettetése
Németország Svájc mintájára elkezdte lefoglalni a
„menekültek” egy bizonyos értékhatár feletti értéktárgyait, ami átlagosan 4
számjegyű összeget jelent. Ezzel csak annyit fognak elérni, hogy a
következő hullám nincstelenül érkezik, vagy az értékeiket maguk után küldetik.
A megszállás valódi okai a neokolonializmusban és
az azt irányító banki kartellekben – az olyan „filantrópokban”, mint Soros –
találhatók, illetve a NATO Líbia elleni öngyilkosságában és Kadhafi
megölésében, aki gátat vetett a minket veszélyeztető népvándorlásnak.
A NATO-nak nem okoz lelkiismeret-furdalást sok
ember legyilkolása, ha az beleillik a bankárok elképzeléseibe. Azonban Európa
hadseregei roppant óvatosak akkor, amikor ténylegesen szükségünk lenne a
katonákra, akik törvényes munkájukat végzik – őrzik határainkat –, és hirtelen
mindenki Albert Schweitzerré válik. Az ügy annyira egyszerű, hogy még a
„politika” iránt korábban nem érdeklődő 16 éves német lányok is képesek
felfogni.
Aki hatékony lépéseket javasol, azt a liberális
média a „szélsőjobboldali” címkével látja el, ami cinkosa azoknak, akiknek
értelmét megzavarják az olyan érzelmekre ható szavak, mint a „könyörület”.
Azonban a hajó egy jó hasonlat. Ha egy hajó
elsüllyed, akkor sosincs elég mentőcsónak. A tengerészeket kiképzik arra, hogy
erőszakkal verjék le azokat, akik a teli csónakba akarnak felmászni. Ha nem ezt
teszik, mindenki meghal. Ez az igazi könyörület.
Ha a korrupció és hitszegés meséjében van
reménysugár, akkor az a következő: a liberálisok önigazolása a saját népük
ellen elkövetett bűnök – a „könyörületre” való hivatkozás – miatt már nem áll
minden kritika felett. Az embereknek elegük van. Senki sem válik gonosszá
attól, hogy a családja és kultúrája túlélését kívánja.
Ez nem játék, hanem halálosan komoly dolog. És ha a
kormányrudat nem tudjuk kicsavarni azok kezéből, akik minden áron el akarják
süllyeszteni a hajót, akkor eljött az ideje, hogy az értelmesebbek és az arra
képesek csendben elinduljanak a kijáratok irányába.
https://www.rt.com/op-edge/329961-invasion-europe-migrants-brussels/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése