A félelem ólálkodik a magyar határ mentén feltorlódott migránsok között

A félelem ólálkodik a magyar határ mentén feltorlódott migránsok között

A Szerbiában várakozó migránsok új akadályokkal – egy elektromos kerítéssel is – szembesülnek

A lazán hurkolt szögesdróttal megfejelt magas fémkerítés mögött takaros rendben sorakoznak az újonnan elhelyezett hajókonténerek Magyarország déli határa mentén Röszke közelében, melyek érzékeltetik Orbán Viktor miniszterelnök azon új tervét, hogy menedékkérők ezreit – közöttük gyermekeket – tartsák őrizetben.

Az új magyar internálótáborok és egy második, elektromos kerítés építése – mely 108 mérföld hosszan nyúlik el a szerb-magyar határ mentén – már zajlik, az ENSZ, emberi jogi csoportok heves tiltakozása és az Európai Bíróság egyik döntése ellenére is, melytől azt remélték, hogy megtöri az ország eltökéltségét a menekültek bebörtönzését illetően.

Áder János elnök aláírta a törvényt, amely lehetővé teszi a menedékkérők internálótáborba zárását, továbbá lehetővé tesz a rendőrségnek, hogy az ország bármely részéről visszaszállítsák a menedékkérőket Szerbiába. Orbán, a jobboldali, populista Fidesz vezetője úgy jellemezte a migrációt, mint a „terrorizmus trójai lovát”, és szerinte a muzulmán migránsok veszélyt jelentenek az európai identitásra és kultúrára.

Több mint 7000 Nyugat-Európába igyekvő menedékkérő rekedt Szerbiában, az EU-n kívül, miután Magyarország tavaly nyáron úgy döntött, hogy szigorúan korlátozza a beengedett menekültek létszámát, és megkezdte határainak védelmét a rendőrség vitatott megítélésű, új egységeivel, melyeket határvadásznak neveznek.

A szerbiai Szabadka egyik nyitott átmeneti táborában, 15 mérföldre a határátkelőhelytől, ahol családok és kísérő nélküli gyerekek várakoznak arra, hogy Magyarország elbírálja a menedékkérelmüket, a tisztviselők szerint az új törvény gondot okoz Szerbiának, és még több nehézséget az embereknek.

– Mintha a magyarok raktára lennénk – mondta Nikola Ljubomirovic, a tábor koordinátora, melyet a szerb menekültügyi és bevándorlási kormánybiztosság tart fent.

– Az a baj, hogy Magyarország naponta csak 5 embert fogad be a Horgoshoz legközelebbi tranzitzónába. Jelenleg 153 ember tartózkodik a 128 férőhelyes táborban. Az emberek nagyon szomorúak és néhányan dühösek. A családok akár egy évet is Szerbiában töltenek. Sok az olyan gyerek, aki itt tanult meg szerbül – mondta Ljubomirovic.

A tábor közepén található udvaron a 25 éves afgán Arizu Barotsada, aki előrehaladott terhes és két gyermek anyja, fél.

– Igaz, hogy konténerekbe fognak zárni minket? – kérdezte. Családjával már 8 hónapot töltött különböző táborokban.

– Sok bajunk van itt. Sokan öngyilkosok lettek más szerb táborokban. Semmi sem világos. Meddig kell még várnunk? Talán egy napot, talán 3 hetet, talán hónapokat. A gyermekeinknek nincs jövőjük, nem tanulhatnak. Amikor hallottunk az új törvényről, mindenki sírt – mondta.

A táborban élő családok többsége Szíria, Irak és Afganisztán háborús övezeteiből menekült el. Kockázatos útjuk volt, de nincs már több pénzük arra, hogy más útvonalon próbáljanak Európába jutni. Egyetlen lehetőségük, hogy menedékjogot kérjenek Magyarországon. Hosszú várakozás elé néznek. Magyarország idén januárban napi 200-ról 10-re csökkentette a befogadott menedékkérők számát. Az, hogy melyik 10 ember léphet be az ország két tranzitzónájába Horgosnál és Kelebiánál, önkényes, távolról sem átlátható döntés eredménye, és látszólag részben a menekültek közösségi vezetőtől függ, amely bizonytalansághoz és zavarhoz vezet az amúgy is elkeseredett családok között.

Ljubomirovic azt jósolja, hogy tüntetések és éhségsztrájkok lesznek Szerbiában, hasonlatosak ahhoz, melyet a múlt héten Magyarországon folytattak a migránsok.

– Szerbia egy nagyon szegény ország, és sok itt a menekült. Minél tovább maradnak itt, annál elkeseredettebbek lesznek. Minden baj itt, Szerbiában fog megtörténni.

A magyar televízió éhségsztrájkoló menedékkérőkről közvetített, akik egy békéscsabai zárt internálótáborban egy rácsos ablak mögül a következő feliratot mutatták fel: Menekültek vagyunk, nem terroristák.

Az ilyen tiltakozások valószínűleg süket fülekre fognak találni. A migránsellenes retorikának köszönhetően a magyarok kevésbé toleránsak, jobban tartanak a migránsoktól és nagyobb tehernek tartják őket, mint más európaiak, a Pew egyik tavalyi felmérése szerint. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint 29500 fő kért tavaly menedékjogot Magyarországon, akinek 90%-a Szerbiából érkezett, és amely a töredéke a Balkáni-útvonal lezárása előtti 177000 főnek. Tavaly Magyarország 425 főt fogadott be, miközben Németország 280000-et. Azonban Orbán szerint országa a migránsok „támadása” alatt áll. Kormánya hatalmas összegeket költött az EU migráns kvótáiról tartott, tavaly októberi eredménytelen népszavazás emberi jogi csoportok által idegengyűlölőnek tartott, 6 hónapos kampányára.

A migránsokkal szembeni ellenségesség még baljóslatúbb fordulatot vett az elmúlt hónapokban. A múlt héten az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet felszólította Magyarországot, hogy vizsgálják ki a rendőrség „széles körű és rendszeres” erőszakoskodásáról szóló növekvő számú beszámolókat, miután a szervezet a múlt évben 106 migránst – közöttük 22 kiskorút – látott el verés, kutyaharapás és paprikaspray okozta sérülések miatt.

– Más országokban is jelen vagyunk a Balkáni-útvonal mentén és Görögországban is. Manapság innen halljuk a legkeményebb vádakat a határrendészek brutalitásáról – mondta Christopher Stokes, a szervezet főtitkára. A magyar hatóságok visszautasították a menekültekkel szembeni helytelen bánásmód miatti vádakat és a szervezet jelentését „alaptalannak” nevezték.

A volt szabadkai téglagyárban található nem hivatalos táborban élő migránsok – leginkább egyedülálló férfiak és kísérő nélküli kiskorúak – között ezek a vádak általánosak. A 23 éves Zarar Ulhaq, aki állítása szerint szélsőséges csoportok halálos fenyegetései elől Pakisztánból menekült el két bátyjával együtt, azt mondta, hogy egyenruhás férfiak verték meg mind a négy esetben, amikor sikerült átvágnia a kerítést és átjutni rajta.

– Megvertek minket és szájkosár nélküli kutyákat engedtek ránk – mondta Ulhaq. – Elvették az összes ruhánkat és meztelen fényképeket készítettek rólunk.

A Human Rights Watch és a Magyar Helsinki Bizottság, mely ettől függetlenül is dokumentált hasonló erőszakos – többek között migráns gyerekek ellen a rendőri egyenruhához hasonló öltözetű emberek által elkövetett – eseményeket, levelet írt Dimitrisz Avramopulosz európai biztosnak, hogy annak fellépését kérje az állítólagos erőszak és a menedékkérőkkel szemben alkalmazott új, általános internálás ellen, amely szerintük az EU és a nemzetközi jog megsértése. Avramopulosz hamarosan Magyarországra utazik a kérdés megvitatása érdekében, közölte az Európai Bizottság egyik szóvivőnője.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése utat mutathat minden magyarországi menedékkérőnek, hogy Strasbourgban kérjenek jogorvoslatot. A bíróság fejenként 10000 euró kártérítést ítélt meg két bangladesi férfinek, akiket 2015-ben jogellenesen fogtak el és tartottak fogva Magyarországon. A menedékkérőket a szerb határon található tranzitzónában tartották fogva 23 napig, amellyel a bíróság szerint „hivatalos, indokolt döntés és megfelelő bírói jóváhagyás nélkül fosztották meg őket szabadságuktól”. Az ítélet szerint a magyar hatóságok elmulasztottak egyedi döntést hozni minden egyes menedékkérő esetén. A magyar kormány fellebbezést fog benyújtani.

Kovács Tímea, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza elmondása szerint 25 olyan emberrel beszélt egy nyílt táborban, akik jogi képviseletet kérnek.

– Félnek az új szabálytól, attól, hogy visszaviszik őket a tranzitzónába – mondta. – Megkezdtük a felkészülést erre az embertelen helyzetre.

https://www.theguardian.com/global-development/2017/mar/19/hungary-serbia-border-migration-controls-containers