Az egyesült Európa híveinek erélyesen fel kell lépniük

Guy Verhofstadt - Az egyesült Európa híveinek erélyesen fel kell lépniük

A Római Szerződés 60. évfordulóján és az euroszkeptikus nacionalizmus fellángolásával szembenézve az EU válaszúthoz ért. Radikális reformokra van szükség.

Holnap az EU volt és jelenlegi vezetői összegyűlnek Rómában, hogy megünnepeljék a Római Szerződés 60. évfordulóját, amely megalapította az Európai Gazdasági Közösséget, az Európai Unió elődjét.

Az aláírása óta eltelt évtizedek során az európai országok sikeresen verték vissza a vad nacionalizmust, amely két világháborúhoz és európaiak millióinak lemészárlásához vezetett, azzal, hogy együtt tudtak működni egy nagymértékben békés, szabad és fejlődő kontinens kialakításában.

Az EU 2017-ben válaszút előtt áll. Közös projektünket a nacionalisták folyamatosan támadják és becsmérlik, gyakran az EU-n kívüli autoriter rezsimekkel együttműködve, melyek el akarják pusztítani az EU-t és ismét egymás ellen akarják fordítani közösségeinket és társadalmainkat.

A helyzet iróniája – melyet a Brexitről szóló népszavazás során láttunk – az, hogy a háború utáni generáció, amely az európai integráció legnagyobb nyertese volt, most az euroszkeptikus nacionalizmus fellángolásának éllovasa. A fiatalok, akiknek többsége igen nagyra értékeli európai polgári mivoltát, túl gyakran ütköznek korlátokba, ha részt kívánnak venni a politikában.

A nacionalisták szerint a nemzetállam tud a legjobban megbirkózni a közös kihívásokkal, azonban állításuk nem állja ki az észérvek próbáját és figyelmen kívül hagyja a ránk leselkedő, nemzetek feletti veszélyek természetét. A klímaváltozással, a nemzetközi terrorizmussal és a globalizáció negatív következményeivel az önállóan cselekvő egyes országok nem képesek megküzdeni. Ha napjaink Európai Uniója nem létezne, akkor létre kellene hoznunk.

De miközben büszkék vagyunk korábbi vívmányainkra, a jövőre vonatkozó tervekkel is rendelkeznünk kell. Nem vagyok napjaink Európai Uniójának ábrándos tekintetű védelmezője, mely radikális reformokra szorul.

Az európai közös piac, mely brit kezdeményezés volt, valami olyan dolog, melyre minden európai büszke lehet. Azonban a nyílt piac és a szabadkereskedelem által megteremtett bőséget sokkal szélesebb körben kellene megosztani. Túlságosan sok európai néz szembe a munkanélküliséggel, az alacsony bérekkel és az élethosszig tartó társadalmi kirekesztettséggel. Milliókat hagytak magukra, és a politikai vezetők ezt túlságosan vonakodtak elismerni.

Az eurozóna komoly reformra szorul, amelyet olyan kormányzati rendszerrel kell felváltani, mely serkenti a befektetéseket és munkahelyeket teremt. A 2008-as gazdasági összeomlás óta bevezetett reformok tétovasága aláásta a közös valutát. Európának képesnek kell lennie alkalmazkodni a gyorsan változó, digitális világgazdasághoz. Ennek biztosítása érdekében igazi vezetőkre és politikai akaratra van szükség.

Az autoriter és euroszkeptikus szélsőjobboldali pártok megnövekedett támogatottsága, a demokratikus elkötelezettség drámai zuhanásával párhuzamosan aggodalomra adhat okot. Politikai intézményeinket áramvonalasítani és közintézményeink átláthatóságát növelni kell. Churchill, az európai egység egyik igazi úttörője, a kapitalizmus „áldásainak egyenlőtlen elosztását” kárhoztatta. Azonban a kapitalizmust meg lehet szelídíteni, hogy ne csak kevesek, hanem mindenki hasznára legyen.

Fontos, hogy Európa újra az értékek közössége legyen. Az európai menekültválság és terrorfenyegetettség próbára teszi a toleranciával és az egyén szabadságával kapcsolatos hagyományainkat. Valós a kísértés, hogy korlátozzuk a szabadságjogokat, és felhúzzuk a felvonóhidat a világ többi része előtt, azonban a falak építése nem fogja megoldani a szegénység és háború okozta tömeges migráció kihívásait. Jelenlegi szabadságaink korlátozásával azoknak adjuk a győzelmet, akik ártani akarnak nekünk.

Miközben megemlékezünk a tavalyi brüsszeli terrorista támadásokról és szemtanúi vagyunk még több rémségnek London utcáin, fontos, hogy az európaiak egyként álljanak ki nyitott és toleráns társadalmaink megvédése érdekében. Azonban ez a védekezés sokkal hatékonyabb együttműködést, a külső határok ellenőrzését és a szélsőségesség proaktív elrettentését feltételezi.

Büszkék lehetünk arra, hogy az Európai Unió törvénybe iktatta a diszkrimináció tilalmát az egész kontinensen. Azonban az egyenlőségért és a polgári jogok bővítéséért vívott harcot folytatni kell.

A félelmeinkre építő és bennünket megosztani szándékozó jobboldali populisták legyőzése érdekében az európai vezetőknek a remény alternatíváit kell felmutatniuk. Nem szabad besétálnunk abba a csapdába, hogy lekicsinylően mosolygunk a velünk egyet nem értőkre, ehelyett szembe kell szállni és vitatkozni kell velük.

A holland nép nemrég elutasította a Geert Wilders által fémjelzett gyűlölet politikát. Remélem, hogy a franciák is egy európai jövőt választanak maguknak a választásokon. Ha így lesz, akkor szemtanúi lehetünk a liberális tavasz rügyfakadásának és az új Európai Unió újjászületésének. Végül a nacionalizmust el fogják utasítani, mert politikusaik képtelenek megoldani az előttünk álló kihívásokat. Itt az idő, hogy az egységes Európa hívei erélyesen lépjenek fel.

https://www.theguardian.com/commentisfree/2017/mar/24/60-anniversary-european-union-stand-up-be-counted