2014. március 5., szerda

Józan reakció az ukrán válságra

A The New York Times szerkesztősége - Józan reakció az ukrán válságra

Az Ukrajna körüli feszültség valamelyest enyhült, miután Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke leállíttatta az ukrán határ menti hadmozdulatokat és egy keddi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy nem szükséges azonnal csapatokat küldeni Kelet-Ukrajnába. A megnyugtató szavak hatására az orosz részvénypiac visszapattant a hétfői zuhanásból. A piacok jutalmazzák a békés magatartást.

Azonban a válságnak nincs vége: Oroszország továbbra is ellenőrzi a Krímet, és Putyin előkészítette a félsziget annexióját azzal, hogy kijelentette, csak a krími polgárokon - akiknek többsége orosz anyanyelvű - múlik a jövőjük. Továbbra is kérdés, hogy mit kellene, vagy mit lehet tennie az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak.

Az ukrán válság sokféle nyugati reakciót váltott ki, többek között az Oroszországgal szembeni azonnali szankciók dühös követelését és az Egyesült Államok kárhoztatását amiatt, hogy Obama elnök valahogy „elveszíti” a Putyinnal való összecsapást, amellyel veszélyezteti Washington hitelességét és globális vezető szerepét. Azonban a vezető szerep és a hitelesség egy válság során azt jelenti, hogy higgadtan és józanon reagálunk, nem kardcsörtetéssel, vagy gazdasági hadviselés indításával - amelyet szövetségeseink vagy támogatnak, vagy nem - vagy „vörös vonalak” rajzolgatásával, amelyet a másik fél azután mégis büntetlenül átléphet.

Egy kötekedő örül a pofozkodásnak, és Putyin kedveli az amerikai összeesküvést okolni mindenért. A keddi sajtótájékoztatóján odáig jutott, hogy a moszkvai piacok hétfői zuhanásáért is az amerikai politika a felelős. Azonban kétségtelen, hogy az összetűzés és a rubel értékének hétfői zuhanása volt Putyin keddi békülékeny szavainak fő oka.

Az orosz gazdaság nincs jó állapotban, és az orosz üzletemberek nagyon is jól tudják, hogy vállalataik értéke a felesleges válság miatt csökkent hétfőn 60 milliárd dollárral. Putyint és honfitársait újra és újra emlékeztetni kell, hogy a Krím otrombán kiagyalt ürügyekkel való megszerzésének, vagy az új ukrán hatóságok elleni egyéb intézkedéseknek meglesz a maguk ára.

A háborútól eltekintve, az Egyesült Államok egymaga keveset tehet Oroszország megbüntetéséért. Nem tartozunk Oroszország fő kereskedelmi partnerei közé. Európának, amely sokkal többet üzletel Oroszországgal, több befolyása van, de ugyanakkor függ az orosz gáztól, és ez idáig az európai vezetők kevés lelkesedést mutattak a gazdasági szankciók irányába.

Az eddig javasolt intézkedések - kizárás a G8-csoportból, válogatott szankciók és utazási korlátozások - egyedül nem okoznak nagy hátrányt. Azonban az elszigetelődés következményének az idő előrehaladtával ára lesz. Putyin autokratikus és expanzionista hajlamának minden újabb megnyilvánulást követően - legyen az akár Georgia 2008-as megszállása, vagy a Pussy Riot tagjainak 2012-es bebörtönzése - a Nyugat egyre óvatosabban üzletel Oroszországgal. Angela Merkel német kancellár egy Obama elnökkel folytatott tárgyalás során az mondta, nem biztos benne, hogy Putyin érzékeli a valóságot. Ez a kijelentés Európa legerősebb gazdaságának vezetőjétől és Oroszország egyik legnagyobb kereskedelmi partnerétől, nem lehet túl szívmelengető Putyin, és biztosan nem az az orosz üzletemberek számára.

A Putyinnal folytatott további alkudozások befejezése, amit a megrögzött hidegháborús veteránok követelnek Obamától, semmi célt sem szolgálna. Oroszország máris bejelentette, hogy abbahagyja Ukrajna részére a gáz kedvezményes áron való eladását, és még ennél is nehezebbé teheti csődbe jutott szomszédjának életét. Azonban a sajtótájékoztatón Putyin azt mondta, szimpatizált a kijevi tüntetők azon vágyával, hogy elűzzék a korrupt kormányzatot, és hangsúlyozta, hogy az orosz és ukrán katonák „a barikádok azonos oldalán fognak állni”.

Ha valóban így gondolta, akkor egyet kell értenie azzal, hogy a válság optimális lezárása egy kiegyensúlyozott parlament és egy általánosan elfogadott ukrán elnök megválasztása lehet, amellyel biztosítani lehet Oroszországot, hogy Ukrajnához fűződő kapcsolatait, beleértve a Krímet is, nem vágják el.

Az Egyesült Államoknak és európai szövetségeseinek vészhelyzeti terveket kell készíteniük az orosz agresszió elharapózása vagy a Krím egyoldalú annexiója esetére. Az európaiaknak túl kell lépniük a szankcióktól való vonakodásukon és közös frontot kell kialakítaniuk az Egyesült Államokkal. Azonban ezzel egy időben biztosítani kell Putyint arról, hogy a Nyugat tiszteli Oroszország Ukrajnához fűződő történelmi kapcsolatait és nem érdeke Kijevet Moszkva ellen fordítani. Eddig Obama elnök a helyes úton halad.


http://www.nytimes.com/2014/03/05/opinion/a-rational-response-to-ukraines-crisis.html?ref=opinion

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése